A női energiáról

 

Mitől érzem magamat nőnek? Mit tart nőiesnek a világ? Hogyan éltem meg a nőiességemet az Anamé Program előtt? Most mitől érzem magamat nőnek? Milyen átalakuláson mentem keresztül?

Ezekről fogok ma írni, de miért írok erről a témáról, honnan jött az ötlet? Egy baráti beszélgetés során a női minőségről volt szó. Milyen egy igazi nő, vagy más szavakkal mi jellemzi a női energiát. Próbáltam én is megfogalmazni, kerestem az érzéseket és a szavakat, amikor kaptam egy nagyon jó kérdést: “Mitől érzed magad nőnek?”

Akkor született meg bennem az elhatározás, hogy ezt átgondolom és leírom, mert egész életemben foglalkoztatott a téma, és az Anamé Program hatására megváltozott a gondolkodásom a női minőséggel kapcsolatban 

Mit tart manapság nőiesnek a világ? Így hatvanévesen is érdekel a téma. Szeretem megnézni a szépségversenyeket, a divatbemutatókat, a modelleket, de minden mást is, amelyben a szépségről, illetve a nőiességről van szó. Az Instagramon is követek olyan felületeket, ahol olyan nőket lehet megismerni, akik vállalják a korukat, az ezzel történő változásokat, van egy kisugárzásuk, és ettől gyönyörűek.

Nekem a női minőséghez mindenképpen kapcsolódik a szépség. A szépség azonban mindenkinek mást jelent. Senkit nem szeretnék meggyőzni vagy bárkivel is vitatkozni. Én itt ebben az írásban a saját nézőpontomat írom le, valamint a tapasztalataimat és a változásokat, amelyeken keresztülmentem azáltal, hogy megismertem az Anamé Programot. A csakrákon keresztül szeretném bemutatni, hogy nekem mit jelent a női energia, vagyis a nőiesség, ezért mielőtt továbbmennék afelé, hogy mit jelent számomra a szépség, írok pár információt, hogy mi is az Anamé Program azért, hogy érthető legyen az írásom azok számára is, akik még soha nem hallottak róla.

Az Anamé Program hatása

Az Anamé Program egyszerű, gyakorlatias módszer, amely a testben található hét fő csakra   tisztításával és energetizálásával dolgozik. A Karma Killer jógából és az Anamé Program eszközökből áll. A Karma Killer jóga egyszerű, bárki által könnyen elvégezhető gyakorlatokból épül fel, amelyekben a légzést és a figyelmet használjuk. Az Anamé Program eszközei az Anamé kristályok, az Anamé vizek, az Anamé frekvenciák, valamint a Balázs Valéria Anamé által írt könyvek.

Mind a Karma Killer jóga, mind az Anamé Program kiegészítők abban segítenek, hogy a csakrák szintjén kitisztuljanak a régi energiaminták és lerakódások, és helyettük új minőségek jelenjenek meg. Ezt én magam is megtapasztaltam: megérezhettem, hogy fizikai szinten a test regenerálódik, erős és fiatalos lesz, lelki szinten pedig megjelenik az életemben a szeretet, az együttérzés és az öröm. Szellemi szinten a változás azt jelenti, hogy a körülmények úgy alakulnak, hogy boldog, kiteljesedett életet tudok élni azáltal, hogy megtalálom a helyem a világban.

Fontos tudni, hogy az Anamé Program nem a csakrák megnyitásával foglalkozik, hanem a csakrák tisztításával és energetizálásával, ezáltal éri el a fizikai, szellemi, és lelki szintű   változásokat. Tudom, hogy ennek az átalakulásnak köszönhető, hogy a nőiességről ma már teljesen másképp gondolkodom, és, hogy én magam is rengeteget változtam.

Szépségideál

De visszatérek a szépséghez és ahhoz, hogy ki mit tart szépnek. Nekem fontos, hogy a külső megjelenés és a belső harmónia egyensúlyban legyen. Hogy ez alatt mit értek, erről szól ez az írásom.

Ahogyan említettem, szeretem megnézni, hogy a világban mi az aktuális női ideál, és úgy látom, hogy a nőiesség és a szépség elérése sok esetben külsőségekkel történik, ami lehet kozmetikai termékek használata, az öltözködés, és akár a szépítő műtéti beavatkozások. A sminkkel tökéletessé tenni az arcot, az öltözködéssel kidomborítani és megmutatni a test különböző területeit. Nagy divat a celebek világában, hogy ki tud nagyobb dekoltázst villantani. Gyakran használt kifejezés az újságokban és a médiafelületeken a nőkre a “dögös” jelző. Mintha csak ez lenne a legfontosabb egy nő kinézetében, hogy mekkora melle van, milyen a feneke és mennyire szexi.

Sok nő igyekszik megfelelni a társadalom által sulykolt ideálnak, és ezért különböző szépítő műtéteknek vetik alá magukat, amelyek ideig-óráig szép külsőt és ezzel együtt jó érzést és elégedettséget adhatnak, ugyanakkor sok esetben látni és hallani a hátrányokról, véget nem érő műtétsorozatokról, rosszul sikerült beavatkozásokról, vagy akár egészségkárosodásról is. 

Nekem emellett úgy tűnik a világban, mintha a női minőség egyet jelentene a csábításal és a figyelemfelkeltéssel, vagy mintha a nők a szexualitással lennének egyenlők. A reklámokban is azt látni, hogy mindent “dögös” nőkkel akarnak eladni. 

Senkit nem akarok bántani és minősíteni, én is meg akartam felelni a világ által elfogadott női ideálnak, most már azonban úgy látom, hogy - mint minden más -, ez is egy fejlődési folyamat: a külvilág által diktált és elfogadott mintától elindulva megtalálni a saját értékeket, és felvállalni és megélni azokat. 

Amit otthonról hoztam

Anyukám nőiességről a következő mintát mutatta nekem a saját életével:

- Egy nő sosem hord nadrágot. Ő ezt annyira betartotta, hogy még harisnyanadrágot sem volt hajlandó felvenni, és állandó konfliktus volt közöttünk, ha nadrágban látott. A szoknya is csak akkor volt rendben, ha a hosszúsága megfelelt neki. Szerette a szépet, az elegánsat, de sosem kedvelte azt, ami hivalkodó vagy szexi. Nem használt semmilyen kozmetikumot, szerette a természetességet.

- Sokat hallottam tőle, hogy egy nőnek legyen tartása, legyen büszke.

- Emellett megmutatta a gondoskodást és a törődést azzal, ahogy fizikai szinten hatalmas teherbírással és panaszkodás nélkül látta el a családot. Sokat gondolok rá szeretettel és csodálattal, hogy milyen hatalmas ereje volt. Ez az erő és stabilitás, amivel rendelkezett, most már tudom, hogy jól működő gyökércsakrára utalt.

Fiatal felnőttként

Tinédzserként, amikor már a fiúknak is tetszeni akartam, elkezdtem a divatot követve öltözködni, érdekelt a külsőség, a smink, a frizura, figyeltem, mi a trendi, és azt igyekeztem követni. A húszas-harmincas éveimben ez az irány tovább folytatódott. Követtem a divatot, kifelé figyeltem, nem volt kapcsolatom magammal. A nőiesség iránti vágy megvolt bennem, de csak a külsőségekben jelent meg, abban hogy jól nézzek ki, ezért sokat mozogtam sportoltam, hogy formás alakom legyen. Rengeteg ruhám volt, mindig azon voltam, hogy divatosan és csinosan öltözködjem, és sok időt és pénzt költöttem kozmetikára és kozmetikumokra.

Nagyon örültem amikor észrevett a környezetem, vagy dicséretet kaptam a külsőm miatt.  Szerettem, ha udvariasak, előzékenyek vagy segítőkészek voltak velem szemben. Volt időszak amikor nagyon rövid szoknyákat hordtam magassarkú cipővel, majd hosszabb szoknyákat. Rendszeresen jártam szoláriumba, festettem a körmöm, festettem a hajam, amikor őszülni kezdett, sőt még a szépítő műtét is megfordult a fejemben. Csak külső megoldásokban kerestem a nőiességet.

40-en túl

A kor előrehaladtával aztán azt vettem észre, hogy egyre többet kell a külsőmmel foglalkozni, és akkor sem érem el azt a hatást, amit szeretnék. Azt is éreztem, hogy nem vagyok harmóniában magammal, és akármit veszek fel, akárhogy sminkelem magam, valahogy nem az igazi. Mintha nem önmagam lennék.

Ekkor már elmúltam 40 éves, és találkoztam egy ruhatervezővel, aki nagyon értett ahhoz, hogy kinek milyen színek és ruhafazonok állnak jól. Imádtam a ruhákat, amiket rám tervezett. Nagyon nőiesek voltak a formák, az anyagok, és olyan színeket használt, amik az én színvilágom voltak a bőröm, a szemem és a hajam színe szerint. Itt éreztem meg először, hogy kezd kialakulni a saját stílusom, és nem a mindenki által követett divatot másolom, de ez még mindig a külsőségekről szólt. A ruhákkal akartam elérni, hogy nőiesnek érezzem magam, és a külvilág felé is azt mutassam.

Belül azonban volt egy állandó feszültség, ami a kor előrehaladtával az arcomra is kiült, így megkeményedtek a vonásaim és a kisugárzásom is. Felvehettem a rám tervezett szép ruhákat, de ha tükörbe néztem, nem voltam elégedett. Úgy gondoltam, hogy a kor előrehaladtával elindultak az öregedési folyamatok, és ezzel együtt eltűnik a nőiesség is, ez az élet rendje.

Mígnem 2011-ben - ekkor már elmúltam 50 éves - az élet összehozott az Anamé Programmal. Ekkor az anyagi megélhetés és biztonság volt számomra a legfontosabb, és egyáltalán nem gondoltam arra, hogy a külső megjelenésben vagy a nőiesség terén is változás következzen be, pedig így történt.

A csakrák és a női minőségek

A blogposzt elején már írtam röviden az Anamé Programról. Most szeretném megmutatni, hogy melyik csakra egyensúlyba kerülése milyen változást hozott az életemben, aminek következtében magam is azt élem meg, és a környezetemből is azt kapom visszajelzésként, hogy nőies energiáim vannak. 

Az Anamé Programmal elindultam megismerni a belső világomat. Már nem kívül keresem a megoldást, hanem belül. A Karma Killer jóga gyakorlatai nagyon egyszerűek. Az Anamé jógagyakorlatok egyáltalán nem hasonlítanak más jógáknál használt gyakorlatokhoz, például a hatha vagy a kundalini jóga gyakorlataihoz. Nincsenek benne ászanák, nem kell hozzá hajlékonyság vagy ügyesség. A légzések, amelyeket használunk, szintén egyszerűek és nem kell hozzájuk ismerni a jógalégzést. Így az Anamé jóga kezdők számára is könnyen elvégezhető és teljesen biztonságos, hiszen az energetikai szabályokat figyelembe véve állítjuk össze a gyakorlatokat.

Mielőtt rátérnék, hogy bemutassam csakrák szintjén az átalakulásokat, amelyek segítettéka női minőség felerősödését, lenne egy kérdésem:

Te hogyan jellemeznéd a női energia minőségét? Hogyan írnád le azt a személyt, akit nőiesnek tartasz?

 

Most megosztom veled a saját véleményemet. Természetesen legyen csinos, ápolt, igényes a külsejére, de ha mindehhez nem társul egy kisugárzás belülről, akkor a külsőségek önmagukban kevesek. És hogy mit is jelent számomra a kisugárzás? Olyan belső tulajdonságokat, amelyek sugárzó szépséget adnak a nőnek a korától és a külsőségektől függetlenül. 

Milyen tulajdonságokra gondolok? Nyugalom, stabilitás, erő, kiegyensúlyozottság, magabiztosság, önismeret, elfogadás, lágyság, szeretet, törődés, odafigyelés, gondoskodás, együttérzés, gondoskodó szeretet az emberek és a tárgyak irányába is. Szépséget adni a tárgyaknak és a környezetnek. 

Bemutatom, hogy csakrák szintjén hol jelennek meg ezek a tulajdonságok, valamint azt, hogy én mit tettem, hogy az életemben megjelentek ezek a minőségek. Induljon a csakrautazás!

A gyökércsakra

A test szintjén a lábak és a farokcsigolya tartozik ide.

Ennek a területnek az egyensúlya segít, hogy érzelmileg és anyagilag biztonságban érezzük

magunkat. Itt van az erő, a stabilitás, ami segít, hogy a világban meg tudjuk állni a helyünket. Ez biztosítja, hogy nőként el tudjam tartani magamat anyagilag, és hogy legyen erőm odafigyelni és szeretettel gondoskodni az egész családról.

Ahogy írtam korábban anyukámnak ez a területe igencsak jól működött. Nálam eredetileg a gyökércsakránál energetikailag alulműködés volt, az Anamé jóga végzésével azonban megtörtént a csakratisztítás és -energetizálás, így a félelmek helyett megjelent a nyugalom, a biztonság és a stabilitás érzése, ami nagy erőt ad az életben.

 

Mit tettem és teszek a mai napig, hogy a gyökércsakrám jól működjön?

- Nagyon sokat gyakoroltam erre a területre mind egyéni-, mind csoportos órákon. 

- Amikor megjelentek az Anamé Program kiegészítői, beszereztem a gyökércsakra tisztító karkötőt, amit a bal csuklómon viselek, illetve a gyökércsakra töltő karkötőt, amit a jobb kezem hordok. A mai napig folyamatosan velem vannak ezek a kristálykarkötők.

- Emellett hallgatom a Gyökércsakra, a Delta meditáció, a Mély alvás és ellazulás, és az Étel energetizálása hanganyagokat.

- A 21 napos Anamé vízkúrát természetesen már többször megcsináltam.

Mindennek az eredménye az, hogy ilyen nyugodtnak és erősnek soha életemben nem éreztem magamat. A külső körülmények változása ellenére belül stabilnak érzem magamat, és sokkal bátrabb vagyok a számomra ismeretlen helyzetekben.

 

A szakrális csakra

Testi szinten ez az alhas és a keresztcsont területe. A szakrális csakra nemcsak a szexualitásról szól; ez a terület felelős, hogy boldognak és felszabadultnak érezzük magunkat az anyag világában. Hogy élvezzük, és örömteli legyen az életünk itt a Földön, hogy merjünk boldogok lenni.

Magam is tapasztalom, hogy egy boldog emberből sugárzik a szépség, és ez a szépség egészen más minőség, mint amit a kozmetikumokkal lehet elérni. A szépség, a művészet, a kreativitás is ehhez a területhez tartozik, ahogyan az is, amikor a belső szépség utat talál magának és meg tud jelenni az anyag világában akár, mint egy művészi alkotás, akár csak mondjuk a takarításban megnyilvánulva. 

A szakrális csakrához tartozik a kapcsolódás igénye is másokhoz, a többi emberhez. Ha egyensúlyban van ez a terület, akkor megvan a nyitottság és az érdeklődés a másik irányába, és ennek is van kedvessége és szépsége a külvilág felé.

Azt látom, hogy a szakrális csakra jó állapota tartást és méltóságot ad, és ezt sugározza ki a világ felé. Ennek is van ereje és stabilitása, ami szerintem abból származik, amikor egy nő felszabadultan meg meri élni az életét úgy, hogy közben ismeri a határait.

Amikor elkezdtem az Anamé Programot, a szakrális csakra területe nálam szintén alulműködő volt. Visszahúzódó voltam, és bár vágytam az öröm megélésére, akármilyen jók voltak a körülmények, elégedetlenség és lemondás volt bennem.

 

Mit teszek, hogy meglegyen a szakrális csakra egyensúlya?

 - Rengeteget gyakoroltam, főleg az első két évben, mind egyéni, mind csoportos órákon, valamint részt vettem a szakrális csakra kurzusokon és táborokon is. Pontosan emlékszem, arra, hogy mennyire nehéz volt számomra végrehajtani, amikor először kaptam egyéni gyakorlatot a szakrális területre.

 - Természetesen használom az Anamé kristályok közül a szakrális csakrához tartozó csakratisztító és csakraenergetizáló karkötőket, valamint az Ázsia karkötőt, ami a gyökércsakra és a szakrális csakra kristályok magasabb oktávja.

- A hanganyagokat is hallgatom, nagyon szeretem a Szakrális csakra CD-t, aminek segítségével hét olyan témával is tudok foglalkozni, ami ehhez a területhez tartozik. És bár én most a női energiáról írok, fontos tudni, hogy a férfiak számára is ugyanúgy ajánlott ez a CD. Mindenki rendelkezik női és férfi minőséggel és energiával, amiknek a harmóniája mindkét nem esetében ugyanolyan fontos.

A szépség és megfiatalodás CD-t is nagyon szeretem, mert a frekvencia és Anamé meditációja segíti a belső szépség megjelenését és kiáradását a külvilág felé.

- A szakrális csakrára is létezik energetizált Anamé víz, amit lehet alkalmanként is fogyasztani, én azonban szeretem inkább a 21 napos vízkúrát végezni, mert így gyorsabban és mélyebb rétegekben tudok dolgozni, hogy ez a terület egyensúlyba kerüljön.

Ezzel a területtel kapcsolatban egy nagy változásról szeretnék beszámolni. Amint már írtam a poszt elején, régebben nagyon fontos volt számomra a külsőség. Igyekeztem a legújabb divat szerint öltözni. Az utcára csak frissen mosott hajjal és sminkkel voltam hajlandó kimenni. Amikor elkezdtem őszülni, nagyon kényesen vigyáztam arra, hogy nehogy látszódjanak az ősz szálak.

Az Anamé Program hatására azt vettem észre, hogy kezdtem elengedni a külsőségeket, mert már nem volt kényelmes őket fenntartani, valamint egyre jobban vállalni mertem azt, aki vagyok, és tudom, hogy ez a változás a szakrális csakra átalakulásának köszönhető.

Kezdett leegyszerűsödni  az öltözködésem. A praktikus, egyszerűbb ruházatra tértem át, és rájöttem, hogy így is lehet csinosan öltözködni. Sminket is egyre ritkábban használtam, majd azt vettem észre magamon, hogy smink nélkül jobban is tetszem magamnak.

Az önmagam felvállalásához a legnagyobb dolognak azt tartom, amikor eldöntöttem, hogy nem festem tovább a hajamat, és elmentem levágatni a félhosszú sötétbarna hajamat fél centisre. Furcsa volt belenézni a tükörbe, de szívesen és örömmel vállaltam fel és mutattam meg a világnak azt, ami valójában van.

Tudom, hogy mindez az átalakulás is a szakrális csakra egyensúlyba kerülésének a következménye és sokkal jobban érzem magamat így a bőrömben.

A köldökcsakra

Ahogyan a nevében is benne van, a köldök és a derék sávja tartozik ide.

A mai világban a nőiességhez hozzátartozik a vékony derék. Annak idején én is nagyon büszke voltam arra, hogy szinte át tudtam fogni a derekam, mert annyi vékony volt. Ma már tudom, hogy  ez energetikailag hiányt jelentett, ami azt jelenti, hogy alulműködött ez a terület. Ez az életemben úgy jelent meg, hogy határozatlan voltam, a céljaim eléréséhez könnyen kiürült a motiváltság. Az emberi kapcsolataimban alárendelt szerepbe kerültem, és áldozatnak éltem meg magamat.

A köldökcsakrához a célok és azok eléréséhez szükséges erő,  dinamizmus és motiváltság tartozik. Ha ez a terület egyensúlyban van, akkor lekerülnek az emberi játszmák, az ember őszinte és egyenes tud maradni, és képes megvédeni a határait.

A mai napig nekem is van feladatom ezzel a területtel, de már sokat változtam. Nemcsak testi szinten, hogy már nem tudom átfogni a kezemmel a derekamat, hanem teljesen lekerült rólam a sértettség és áldozatszerep érzése.

 Határozottabb és céltudatosabb vagyok és ez köszönhető annak, hogy

- Folyamatosan végzem az Anamé Program gyakorlatait a köldökcsakra területére is. Rendszeresen vannak kurzusok, amelyek abban segítenek, hogy ez a terület egyensúlyba kerüljön, és nekem sokat segítenek, hogy kikerüljek az áldozati szerepből, és hogy legyen bátorságom kiállni magamért.

- Az Anamé kristályok közül a köldökcsakra tisztító és energetizáló karkötőket is folyamatosan használom, a magasabb oktáv Egyiptommal együtt.

- Természetesen a hanganyagok között is megtalálható a Köldökcsakra CD, amelyet szintén használok.

- Az Anamé vizek közül nagyon szívesen használom a köldökcsakra és az Egyiptom vizeket, mert segítik kitisztítani és egyensúlyba hozni ezt a területet.

A szívcsakra

A mellkas és a karok tartoznak ide.

Fontosnak tartom, hogy a szívről is beszéljek energetikai szempontból, mert itt raktározódnak el a régi történetek, megélések érzelmi lenyomatai, akár jók és kellemesek voltak, akár nehezek vagy fájdalmasak. A szívnek nem az a feladata, hogy raktározza az érzelmeket, hanem az, hogy átengedje őket.

Mind a gyökér-, mind a szakrális csakra területén sok nehéz és fájdalmas dolgot éltünk már meg mindannyian, ezeknek az érzelmi lenyomatai az Anamé Program hatására azonban leoldódnak és el tudjuk engedni őket. Így a szív erős és nyitott tud maradni a különböző helyzetekben.

Ahogyan írtam, úgy látom, hogy a világban a nagy dekoltázs és a nagy mellek jelentik a nőiességet. Számomra a nőiességet viszont nem a külsőségek jelentik, hanem az érzékeny, ugyanakkor erős szív, amely képes a szeretetre, odaadásra, elfogadásra és támogatásra.

- Az Anamé Program gyakorlatai abban segítenek, hogy ez megvalósuljon. Természetesen a mai napig én is rendszeresen végzem a szívcsakra gyakorlatokat is. A szívcsakra területét egyébként minden Anamé jógaóra érinti, ugyanakkor az Anamé órarendből nagyon sokféle csakraspecifikus és tematikus óra közül lehet választani. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Anamé Program nemcsak egy jógatanfolyam, hanem folyamat, ahol addig veszel részt az órákon, ameddig neked szükséges.

Az Anamé Programnak jelenleg két jógastúdiója található Budapesten. A jó hír az, hogy az Anamé jóga Budapesten kívül a világ bármely részén elérhető azzal, hogy a jógaórák az online térbe kerültek.  

- Az Anamé jógagyakorlatok mellett a szívcsakra tisztító, energetizáló és aktíváló karkötőt is rendszeresen viselem, a szívcsakra Anamé karkötők magasabb oktávjával, a Magyarországgal együtt.

- A hanganyagok közül a Szívcsakra CD mellett szeretem hallgatni a Szellem félév meditációja és az Egység félév meditációja CD-ket is azért mert ezekben a hanganyagokban Anamé mind a hét csakrát érinti a meditációjában.

- Az Anamé vízkúra szintén nagy löketet ad ahhoz, hogy a szív területe kiszabaduljon a régi minták alól, és hogy új minőségben tudjon működni.

Tudom, hogy nem írtam az összes csakráról, ezt egy másik posztban fogom megtenni. Úgy érzem, hogy nálam a négy csakra, a gyökér,- a szakrális-, a köldök- és a szívcsakra átalakulása segített legjobban abban, hogy megtapasztaljam a női energia minőségét, és felfedezzem, hogy milyen az, amikor a szépség belülről fakad és független a kortól.

Az Anamé Programon belül Anamé elindította az Anamé életmódprogramot, melyről a blogjában részletesen is lehet olvasni és megismerni Anamé véleményét és életútját. Emellett nagyon sok jó gyakorlatias ötletet kapunk tőle arról, hogyan lehet egyszerűen, és mégis a lehető legmagasabb energiaszinten tenni a természetes szépségért.

Remélem, tudtam adni új nézőpontot és egy-két hasznos tippet, hogy a női energia minőségét meg tudd tapasztalni, nemcsak külsőségek alapján, hanem belső értékek mentén is.

 Ha tetszett az írásom, akkor találkozunk a következő posztban!

Várlak szeretettel!

7 gyakorlatias lépés, hogy hogyan kezeld a nehéz helyzeteket

 

Biztosan neked is volt, és talán most is van olyan dolog az életedben, ami nem úgy alakult, ahogy elképzelted. Mit teszel ilyenkor? Elkeseredsz, feladod, és úgy gondolod, neked semmi sem sikerül, esetleg keresed a bűnbakot… vagy pont ellenkezőleg: energiával tölt fel és megnő benned a tettvágy, és mindent megteszel, hogy elérd a célodat?

Vagy lehet, hogy ismersz más megoldást? Ebben a posztban megosztok veled 7 olyan tippet, amivel könnyebben átvészelheted az ilyen időszakokat. De kezdjük az elején!

 

Hogyan kezeltem a nehézségeket az Anamé Program megismerése előtt?

 

Gyerekként emlékszem, sokszor hallottam otthon, hogy erőszakos, akaratos vagyok, és kiharcolom amit szeretnék. Én nem így éreztem, de a szüleim szemszögéből biztosan igaz volt. Azt gondolom, hogy gyerekként nem akartam olyan sok mindent, és nem is értettem,  hogy miért tartottak erőszakosnak, amikor csak szerettem volna valamit elérni vagy megkapni.

Arra emlékszem, hogy mindig volt bennem türelmetlenség, és az érzelmeim erősen befolyásoltak, sőt, néha átvették az irányítást a különböző helyzetekben. Ennek volt egy hevessége - emiatt tűnhettem akaratosnak a környezetem számára. 

Ahogy visszaemlékszem az iskolás éveimre, valóban igaz, hogy türelmetlen voltam sok mindennel kapcsolatban, de nagyon kitartó is voltam. Ha valami nem sikerült elsőre, dühös, feszült, indulatos lettem, de ez inkább arra késztetett, hogy újra próbálkozzak, és még többet tegyek azért, hogy elérjem, amit szeretnék. 

Ezt a mintát láttam otthon is. A szüleim mindig keményen dolgoztak, nem adták fel, ha nehézség adódott az életükben vagy a munkájuk terén, inkább megkeresték a megoldást, és tettek azért, hogy úgy legyen, ahogy ők elképzelték, vagy amit a lehető legjobbnak tartottak.Az erő és a kitartás megvolt bennük is, de a nehézségekre büntetésként, magukra pedig ezekben a helyzetekben áldozatként gondoltak. 

Gyakran hallottam otthon, hogy “nekünk semmi sem sikerül”, vagy hogy “ne örülj előre, mert akkor biztosan nem fog sikerülni”. Ezek  a mondatok  erősen belém ivódtak, és mint a mantrákat folyamatosan ismételtem én is magamban. 

Emlékszem, már közel 50 éves voltam, amikor tudatosult ez bennem. Egyszer autóvezetés közben, amikor a sebességváltót nem a megfelelő helyre tudtam betenni, hangosan ki is mondtam: “nekem semmi sem sikerül”. Magam is meglepődtem, hogy belém rögzült ez a mondat.

A dualitás világában helye van mind a két oldalnak.

Van, amikor úgy alakulnak a körülmények, ahogy szeretném, ahogy elképzeltem és örömet okoz, de van, amikor nem sikerül elérni, megkapni vagy megélni azt, amire vágyom. Az pedig rajtam múlik, hogy hogyan élem meg és mit kezdek a helyzettel.

Ha nehézség adódik, az nem azért van, mert Isten meg akar büntetni, hanem az is a fejlődésemet szolgálja. (Persze abban, hogy ma már így tudok erre gondolni, Anaménak nagyon nagy szerepe van.)

A szüleim sajnos ezt nem így élték meg. Áldozatként tekintettek magukra, és büntetésnek fogták fel a nehézségeket. Igaz, mindig volt erejük a tettekre, de a lelkükben csalódás és lemondás volt. Korábban a saját életemet is átszőtte ez a hozzáállás.

Ha valami nem úgy sikerült, ahogy elképzeltem, akkor csalódott voltam, szerencsétlennek éreztem magamat, de mindig volt erőm folytatni, vagy újrakezdeni ott, ahol csalódás ért.

Erőből csináltam a dolgokat, nem volt benne tudatosság és az elfogadás is hiányzott az életemből. Egészen az 50 éves koromig azt hittem, hogy az, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy szeretném, az teljes egészében rajtam múlik. Ha valami nem úgy sikerül, arról csakis én tehetek, lúzer vagyok. Sokat bántottam magam ezzel a gondolkodással.

És ahogy a szüleimtől láttam, én is úgy gondoltam, hogy akkor még többet kell tennem és újabb lehetőségeket kell keresnem, hogy megvalósuljon, amit el szeretnék érni az életben.

Azt tapasztaltam, hogy a kor előrehaladtával ez a gondolkodás egy kemény páncélt húzott fel körülöttem, ami az arcvonásaimban is láthatóvá vált, az egész kisugárzásomban megjelent. És nem is éreztem jól magam, mert feszültség és elégedetlenség volt bennem.

 Emellett azt vettem észre, hogy az évek előrehaladtával egyre nehezebbé vált erővel és akarással elérni a célokat, majd meg is tartani, amit elértem.

Mire 50 éves lettem, már volt egy-két olyan élethelyzet, amit nehézségnek vagy kudarcnak is nevezhetnék: nem tudtam, mit kezdjek velük, mert se elképzelésem, se erőm nem volt ahhoz, hogy megoldjam őket.

A korábbi blogposztjaimban már részletesen megírtam, ezért most csak utalni szeretnék rá, hogy miben voltam, amikor elmúltam 50 éves: két válás után, anyagilag lenullázva, munka és a jövőre vonatkozó tervek nélkül maradtam a világban.

Az így kialakult helyzet már elindította bennem az elengedést és az elfogadást.

De ahhoz segítség kellett, hogy tudatos is legyek a folyamatokra, és meg is tartsam az egyensúlyt. Egyre fontosabbá vált, hogy az életemre ezidáig jellemző keménység és akarás ne csapjon át a másik oldalra, vagyis abba, hogy mindent elengedek, és a “lesz, ahogy lesz” hozzáállást vegyem fel.

 

Mi történt azután, hogy találkoztam az Anamé Programmal?

 

A lehető legjobbkor, 2011. január közepén léptem be először Anamé jógastúdiójába.

Igaz, már  korábban is hallottam Balázs Valériáról és az általa kidolgozott különleges módszerről, de nem gondoltam, hogy itt találom meg a megoldást az életemre.

(Ha Anaméról szeretnél többet megtudni, akkor ezt a blogbejegyzését ajánlom.)

Még kimondani is soknak tűnik, de azóta, vagyis 10 éve rendszeresen, napi szinten végzem az Anamé jógagyakorlatokat. Ez idő alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, és az életem minden területe átalakult.

Az Anamé Program előtt is kerestem a lehetőségeket a fejlődésre, de ezek inkább különféle “életjobbító” tanfolyamok és technikák voltak. Igen ám, de az élet megviccelt, és megadta életem legnagyobb fejlődési lehetőségét azzal, hogy 50 évesen eltűnt az életemből minden, ami addig fix pont volt és megtartott a fizikai világban (család, munka, anyagi biztonság). A legfontosabb dolog hirtelen az anyagi helyzetem megoldása lett.

Az első Anamé jógaóra után bizakodni kezdtem, mert sokkal energikusabb és felszabadultabb lettem. Éreztem, hogy megtaláltam azt az utat, amivel tudok magamon segíteni, de hogy ez hogyan fog történni, azt még nem tudtam. Amikor megismerkedtem az Anamé programmal, akkor még csak Balázs Valéria Anamé két könyve és az Anamé jógagyakorlatok voltak elérhetőek - ezeket ma már Karma Killer jógának hívjuk. 

A jógaórákat nem jógatanfolyam formában tartották, hanem én állítottam össze a saját Anamé órarendemet: én döntöttem el, milyen rendszerességgel és milyen órákra szeretnék menni. Minden nagyon érdekelt ami az Anamé Programmal kapcsolatos, ezért megvettem Anamé könyveit. A Csakra Program című könyvből tudtam meg, hogy ez nem hagyományos jóga, mint pl. a bikram, a hatha vagy a kundalini jóga. 

Az első jógaórán az is kiderült, hogy a gyakorlatok nagyon egyszerűek - én is könnyen el tudtam őket végezni, pedig egyáltalán nem vagyok hajlékony. A mozgás mellett a figyelmet és a légzést használjuk a gyakorláshoz. Ám ehhez a mozgáshoz nem kell tudni a jóga ászanákat, és a légzéshez sem kell ismerni a jógalégzést. Az Anamé jógát kezdők is gond nélkül végezhetik.

Szintén a Csakra Program című könyvben olvastam arról, hogy az Anamé Program a test energiarendszerével úgy dolgozik, hogy a testben található hét fő csakránál elvégzi  a csakratisztítást és az energetizálást. Fontos tudni, hogy nem a csakrák megnyitása, hanem a csakrák egyensúlyba hozása történik, s ennek révén magasabb energiaszintet lehet elérni. Ezért éreztem jobban magam már az első óra után. Belevetettem magam a gyakorlásba, és minden nap több órán át végeztem a Karma killer jógagyakorlatait.

Az első évben csak a csoportos órákon, hétvégi kurzusokon és a nyári táborban vettem részt. A második évben viszont megjött az igényem az egyéni órákra is. Akkor még ezeket Anamé tartotta, így hozzá jártam. Mindig nagyon kíváncsi voltam Anamé véleményére, amikor megnézett, érdekelt, hogy mit lát, szerinte mire van szükségem és mennyit fejlődtem. Majd Anamé után Gáborhoz kerültem egyéni órákra, és rengeteget gyakoroltunk az alsó területekkel: a gyökér-, és szakrális csakrával, valamint a szívvel is. Az egyéni órák mellett persze nem hagytam abba  többi gyakorlást: továbbra is jártam a csoportos órákra, az összes kurzusra és a nyári táborba is. Lehet, hogy felmerül benned, hogy ha nem volt pénzem és munkám, akkor vajon miből fizettem ki az órákat. Kölcsönkértem, és amikor lett munkám és bevételem, visszafizettem a hitelt.

2011 és 2015 között még nem álltak a rendelkezésünkre az Anamé Program eszközei (a hanganyagok, a csakratisztító karkötők, az energetizált kristályok és az Anamé vizek). Ezeket csak később tudtam elkezdeni használni. Ebben az időszakban az Anamé jóga Budapesten csak egy helyen volt megtalálható - azóta viszont már két jógastúdió is van.

Nagyon szerettem és mai napig is nagyon szeretem a gyakorlást, és élvezem, hogy az Anamé órarend sokféle kurzust és órát tartalmaz, amelyek között tudunk válogatni. Éreztem és nagyon élveztem a változásokat, amelyek elindultak az Anamé Program hatására.

Bár én az anyagi biztonságom megteremtése miatt kezdtem el az Anamé Programot, az első változások mégis a testem átalakulásában mutatkoztak meg. Lefogytam tíz kilót. Megtapasztaltam, hogy ez az energia jobban tudja, hogy mire van szükségem, és ott dolgozik rajtam, ahol leginkább kell - és ez nem biztos, hogy mindig egybeesik azzal, amit én gondolok.

Azt is tudtam, hogy a pénz, az anyagi biztonság és a munka mind-mind gyökércsakrához tartozó életterület. Testi szinten a lábak és a farokcsigolya tartozik ide - a fogyásom pedig a csípőm és a combom területén történt. Annak ellenére, hogy még nem volt munkám és bevételem, a folyamat már elindult, csak először a fogyásban mutatkozott meg.

Én azért is voltam türelmes és nyugodt, mert tudtam, hogy a csakrák tisztításával és  energetizálásával azt érem el, hogy olyan emberré váljak, aki képes magának megteremteni az anyagi biztonságot és bőséget, de ehhez az átalakuláshoz idő kell.

Azért is írok erről, mert több esetben hallottam gyakorlóktól, hogy szeretnének gyorsabban haladni a folyamatokkal. Szeretnék minél előbb elérni a kívánt célt, és úgy gondolják, hogy  majd csak akkor lesznek boldogok, ha oda eljutnak, addig pedig csak szenvedés és kínlódás van. Ezzel én is így voltam. De a gyakorlás hatására valahogy megjött a nyugalom és az elfogadás és tudtam figyelni az az úton haladás folyamatára is. Sőt nemcsak figyelni, hanem élvezni is.  

2011-ben, amikor elkezdtem az Anamé Programot, nagyon boldog és lelkes voltam, hogy van kiút és megoldás, illetve remény, hogy meg tudom oldani az életemet, hogy a saját lábamra tudok állni, és hogy képes leszek megkeresni azt a pénzt, amivel el tudom tartani magamat, megtalálom azt a munkát, amit szívesen végzek, és boldog, örömteli életet tudok élni és közben fejlődöm is: egyre közelebb kerülök ahhoz aki valójában vagyok.

Ennek a reményét mind megkaptam az Anamé Program megismerésekor, és a folyamatos gyakorlással egyre jobb állapotba kerültem energetikailag. Ha közben fel is jöttek félelmek, ezekkel a lépésekkel mindig tovább tudtam haladni, és mindig újabb szintre jutottam. Így visszatekintve látszik ennek a négy évnek a fejlődési folyamata, és mindennek, ami történt, helye volt.

 

Tehát íme a 7 gyakorlatias lépés, amit ígértem, és ami átsegített azon a négy éven, amikor munkát kellett találnom, hogy legyen annyi fizetésem, hogy ki tudjam fizetni a számláimat:

 

1. Először is megvolt bennem az elfogadás. 
2. Megtettem azt ami, rajtam múlt.
3. Nyitott tudtam maradni.
4. Tudatosítottam, figyeltem minden kis mozzanatot, jelet.
5. Szórakoztam, élveztem, néztem az előnyét a helyzetnek.
6. Hálás voltam érte.
7. Kíváncsian vártam a folytatást. 

1. Elfogadtam azt, ami van 

 A rendszeres gyakorlás mellett állandóan jártak a gondolataim, hogy milyen munkát tudnék végezni, mert nagyon kellett a pénz és nem akartam már többet kölcsönkérni senkitől.

Azt biztosan tudtam, hogy gyógytornásznak nem akarok visszamenni az egészségügybe. Az volt bennem, hogy szívesen végeznék egyszerű fizikai munkát, mint például a takarítás, vagy gondoltam arra is, hogy a lakhelyem közelében lévő bioboltban is szívesen dolgoznék.

Hiába kérdeztem, érdeklődtem, mindenhol visszautasítást kaptam.

Nem értettem, hogy miért nem kapok munkát, de elfogadtam, türelmesen vártam, rengeteget gyakoroltam. Utólag már tudom, hogy ha valahol dolgoztam volna, akkor nem lett volna ennyi időm a gyakorlásra, pedig akkor az volt a dolgom. Nyugalom volt bennem a helyzetemmel kapcsolatban, elfogadtam és kíváncsian vártam, hogy mit lehet ebből kihozni.

 

2. Megtettem minden tőlem telhetőt

Kerestem munkát, kérdeztem, érdeklődtem az ismerősöknél a lehetőségek iránt, illetve nyitott szemmel jártam. Közben persze rengeteget gyakoroltam.

 

 3. Nyitott maradtam

Kezdetben olyan lehetőségek érkeztek, amelyeket régebben teljesen elutasítottam, de az Anamé jógagyakorlatok végzése abban is segített, hogy nyitott maradjak. Arra ösztönzött, hogy nézzem meg, miért jött be egy új dolog az életembe, mire akar tanítani, vagy milyen újabb irány felé nyitja meg a kapukat. Igy elmentem különböző üzleti lehetőségeket meghallgatni, olyanokat is, amiket korábban rögtön elutasítottam volna.

Nyitott maradtam, esélyt adtam mindennek, és meghallgattam az összes lehetőséget - ezzel azt értem el, hogy előbb-utóbb elkoptak azok a megkeresések, amelyeknek már nem volt helye az életemben, és ezzel teret adtak az újnak. Majdnem két évig tartott ez az időszak.

Ezután megérkeztek az első valós lehetőségek. Egy rendezvényszervező céghez el tudtam menni takarítani. A nagy rendezvényekre szendvicseket készítettem, mosogattam. Közben a lépcsőházunk takarítását is megkaptam, majd elkezdtem abban a bioboltban dolgozni, ahová korábban szerettem volna menni.  Egyszer csak annyi helyről kaptam megkeresést, hogy már nem is tudtam mindent elvállalni.  Nagyon örültem a munkáknak, és annak is, hogy végre elegendő pénzt kerestem, hogy tudtam fizetni a számlákat és fent tudtam tartani magamat. Persze azt is tudtam, hogy ezek a munkák nem életem végcéljai, de meg kellett élnem őket, mert részei voltak a fejlődésemnek, és annak, hogy tovább tudjak lépni.

 

4. Tudatos voltam a belső világomra

Minden pillanatban figyeltem, hogy a helyzetek, emberek mit váltanak ki belőlem, és én mit váltok ki az emberekből. Ez nekem nagyon szórakoztató volt. 

Például megfigyeltem, hogy amikor takarítottam, hogy viselkedtek velem, hogyan viszonyulnak hozzám a céghez jövő megrendelők, és ettől nem megsértődtem, hanem azt tudatosítottam, hogy én hogy viselkedtem, amikor fordított helyzetben voltam.

Elmesélek egy konkrét történetet, amin nagyon jót szórakoztam.

A rendezvényszervező cégnél egy buli után takarítottam, amikor az egyik minisztériumból új megrendelők érkeztek. Jöttek-mentek, úgy bántak velem, mintha ott sem lettem volna. Egyszer csak megkérdezték, hogy ki a cégtulajdonos. Azt válaszoltam, hogy én vagyok... láttam az arcukon a megdöbbenést! Egy pillanat alatt megváltozott a viselkedésük, olyan tisztelettel kezdtek el velem beszélni, hogy magam is meglepődtem.(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem hazudtam, mert korábban az enyém volt, csak átadtam másnak a cégvezetést.) Egyszerűen jó volt őket egy kicsit provokálni.

 

5. Az előnyre koncentráltam

Nagyon tisztán emlékszem az egyik alkalomra, amikor hajnali kettőkor kerékpárral mentem takarítani, mert akkor ért véget az egyik rendezvény, és reggel már kezdődött is a következő. 

Ahelyett hogy sajnáltam volna magam, annak az öröme volt bennem, hogy ha nincs ez a munka vagy feladat, akkor magamtól biztosan nem bicikliznék hajnalban Budapesten, pedig milyen jó, hogy nincs forgalom, jó a levegő és hallani a madarak csicsergését.

Kerestem, hogy mi az a különleges dolog vagy előny az aktuális helyzetben.

 

6. Hálás voltam

Az, hogy a helyzetek előnyére gondoltam, mindjárt segített abban, hogy hálás is legyek azért, ami éppen van. Hálás voltam, hogy van munkám, hálás voltam, hogy hajnalban kerékpározhatok, hálás voltam a friss levegőért, hálás voltam, hogy egészséges vagyok, és van erőm, hálás voltam, hogy van kerékpárom, és mindezt meg tudom tenni…

 

7. Kíváncsian vártam a folytatást

Mindvégig tudtam, hogy nem a takarítás vagy a bioboltban az eladói munkakör az életfeladatom, de azt is éreztem, hogy bele kell állnom az élet adta lehetőségekbe, mert ezek a lépcsőfokok vezetnek tovább az úton, amely afelé visz, amiért itt vagyok ebben a világban, vagy fogalmazhatom úgy is, hogy amiért leszülettem.

...és amikor mindezt elfogadtam és nem volt bennem elutasítás, ellenállás és sürgetés, hogy meddig kell ezt csinálnom, akkor jött váratlanul a felkérés, hogy legyek az Anamé Programnál oktató. Közben folyamatosan gyakoroltam, naponta több órát. Elmentem minden kurzusra, táborra és a lehető legtöbb Anamé jógaórára. 

Tudom, hogy az Anamé Program nélkül nem tudtam volna az életemnek ezt az időszakát ilyen nyugodtan, derűsen és kitartóan végigcsinálni. 

Remélem, ezek a lépések neked is segítenek, ha nehezebb életszakaszt kell átvészelned! 

A következő posztomban a nőiességről fogok írni szintén gyakorlatias tippekkel! Ha szeretnéd megtudni, hogy nekem mi segített a külső megjelenésem átalakulásától a belső női energiám megtalálásáig, akkor ezt a poszt neked ajánlom.

 Várlak szeretettel!

 

 

Amikor ez a blogposzt megjelenik, akkor lesz tíz éve, hogy az Anamé Programmal megismerkedtem. Pontosan 10 évvel ezelőtt, 2011. január közepén vettem részt az első Anamé által kidolgozott jógaórámon. Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy végiggondolom és leírom röviden ennek a tíz évnek a történetét.

Szeretném megmutatni az Anamé Program változását és növekedését úgy, ahogy én láttam és tapasztaltam ebben a 10 évben, négy évig mint gyakorló, és 6 éve mint oktató. Hatalmas átalakulást és fejlődést élhettem meg az Anamé Programmal együtt. Csodálatos látni azt az utat, ahogy az Anamé Program komplett transzformációs rendszerré alakult át, amely segít abban, hogy magasabb energiaszintre kerülve azzá váljunk, akik valójában vagyu

A kezdet

 

 Lehet, hogy nem olvastad még az előző írásaimat, ahol részletesen is leírtam, hogy milyen élethelyzetben voltam, ezért röviden összefoglalom, miben voltam, hogyan alakult az életem, mielőtt az Anamé Program első jógaóráján részt vettem volna. 

A második válás után 50 évesen jövedelem nélkül, egy kölcsönkapott lakásban vártam az életem jobbra fordulását, amikor kaptam egy emailt, hogy nézzem meg az Anamé Programot, mert az biztosan segít, hogy ki tudjak jönni a kilátástalan helyzetből. Nem kérettem magamat, másnap már ott is voltam az első reggeli jógaórán.

Négy-öt évvel korábban már hallottam Balázs Valériáról és arról, hogy nagyon hatásos jógagyakorlatokat dolgozott ki, amitől sokkal  jobban és energikusabbnak érzi magát az ember, de akkor még nem éreztem, hogy nekem erre szükségem lenne.

2011. januárjában azonban nagy izgalommal, de különösebb elvárás nélkül jelentem meg az első csoportos órán Budán a Margit krt. 49-ben, és akkor még nem sejtettem, hogy az életem teljesen át fog alakulni.

Amikor beléptem az ajtón, Gábor fogadott a recepción nagy lelkesedéssel. Mindent megmutatott, hol tudok átöltözni, hol találom a mosdót, hol fogunk gyakorolni. Akkor még  hagyományos lakás elrendezése volt a budai jógastúdiónak, mert ez volt Anamé otthona, amit átadott, hogy legyen hely a csoportos jógaórák számára. Nagy hatással volt rám az első alkalom. Nemcsak, hogy jobban és energikusabbnak éreztem magamat az óra végén, hanem volt bennem egy olyan érzés, hogy hazataláltam.

Minden csoportos jógaórán részt akartam venni, és nagyon tisztán él bennem, hogy 2011-ben milyen volt az Anamé órarend. Egy hagyományos kisméretű kockás füzetbe volt felírva a dátum és az óra neve. Minden másnap délelőtt vagy délután voltak csoportos órák, amelyeket Gábor tartott. Igyekeztem mindegyiken részt venni, és emlékszem, mindig azon izgultam, hogy a kockás füzetbe minél előbb beírjam a nevemet, nehogy helyhiány miatt lemaradjak valamelyik óráról. 

Nagyon boldog voltam, hogy még januárban tudtam csatlakozni az akkor már elindult oktatóképzéshez is, és itt találkoztam először Anaméval. A csakradiagnózist tanultuk, és kíváncsian vártam Anamé véleményét, amikor rajtam gyakoroltak a többiek.

Az életem során a családomtól többször hallottam, hogy nem vagyok itt a Földön, és ezt Anamé is megerősítette, amikor végigmondta a csakráim állapotát, és azzal kezdte, hogy olyan, mintha a talpam nem lenne a talajon, vagyis alulműködik a gyökércsakrám.

Nagyon mély benyomást tettek rám az első jógaórák, a részvétel az oktatói tanfolyamon és a találkozás Anaméval.

Az Anamé Program, amikor megismertem, az Anamé jógagyakorlatokból és a Balázs Valéria Anamé által írt Csakra program és Karma Killer könyvekből állt. A gyakorlatok nem tradicionális jógagyakorlatok voltak, mint például a hatha-, rádzsa- vagy kundalini jógában, és nem hagyományos jógalégzést alkalmaztak. A Csakra program könyvből többet is meg lehet tudni a módszerről. Részletesen megismerhetjük az energiaáramlás szabályait is, és azt is megtudhatjuk, hogy az Anamé Program nem a csakrák megnyitásával és a kundalíni energia felébresztésével foglalkozik, hanem csakratisztítással és a csakrák energetizálásával.

Anamé és Gábor sokat dolgoztak azon, hogy egyre több típusú csoportos óra közül lehessen választani, és elindultak a hétvégi kurzusok és a nyári táborok is. 2011. augusztus elején voltam először nyári táborban Gáborral. Emlékszem, hogy akkor milyen nagy dolognak tartottam, hogy naponta többször is gyakoroltunk, és egy-egy gyakorlás már két óra hosszat is tartott. Erről a táborról egy fotót is sikerült találni. Így néztünk ki akkor.

Én mint gyakorló azt láttam, hogy az Anamé Program iránt egyre jobban nőt az érdeklődés, és ez abban is mutatkozott meg, hogy kezdtük kinőni a budai jógastúdiót, és át kellett alakítani, hogy több férőhely legyen a gyakorlás számára.

A hétköznapokban is több csoportos óra közül lehetett választani, amit Gábor és az okatók vezettek. Majd a hétvégi kurzusok létszáma annyira megnőtt, hogy külső helyszínt kellett bérelni ezekre az alkalmakra.

 2015.április elsejéig mint gyakorló vettem részt az Anamé Programban, és azt érzékeltem, hogy időben le kell foglalnom a jelentkezésem a hétvégi kurzusokra, ha szeretnék részt venni rajtuk. Igaz, Anamé és Gábor mindig figyeltek arra, hogy senki ne maradjon ki, ezért vagy megismételték a jógatanfolyamot vagy nagyobb termet béreltek.

Nekem ez az időszak csodálatos volt, mert imádtam a gyakorlást, ami egyszerű és könnyen elvégezhető gyakorlatokból áll. Bárki el tudja végezni, még olyanok is akik a jógában kezdőknek számítanak, mint amilyen én is voltam. Nagyon élveztem a változást, az átalakulást, ami a testemben fizikai szinten történt, illetve érzelmileg is egyre stabilabbá váltam, és egyre több lett az energiám és a teherbírásom.

2015. áprilisában csatlakoztam az oktatói csapathoz, így még jobban láttam, ahogy az Anamé Program átalakult, és egy csodálatos rendszer kialakulásával létrejött az Anamé Életmód.

Az Anamé Program életstílussá vált, amivel el tudjuk érni, hogy az életünk minden területét és minden pillanatát a lehető legmagasabb energiaszinten éljük meg. ...de visszakanyarodok és időrendi sorrendben folytatom.

Az Anamé Program átalakulása

 

2015-ben tovább bővült az órák száma, ugyanis Anamé és Gábor kidolgozták a csakraspecifikus órákat az összes csakrára. Emellett az egyéni órák és a hétvégi kurzusok tartását az oktatók kapták meg. 

Ebben az évben indult el az Anamé Music is, és megjelentek az első hanganyagok amelyek nem számítások alapján, hanem Anamé belső hallásával és érzékelésével, az élő tudásból lettek behangolva. A csoportos órákon és kurzusokon a gyakorlatok mellett a frekvenciákat is elkezdtük használni. A CD-k megjelenése bárki számára lehetővé tette, hogy folyamatosan, akár napi 24 órában kapcsolatban lehessen az Anamé által közvetített erőtérrel.

A gyakorlók számának növekedés már azzal járt, hogy sem az órarendet, sem gyakorlók jelentkezéseket nem lehetett  kézzel írt naptárban vezetni. Létre kellett hozni egy online felületet, ahol az érdeklődők és a gyakorlók folyamatosan tájékozódni tudnak az Anamé Programról, és be tudnak jelentkezni  az egyéni és a csoportos órákra, valamint a kurzusokra.

Roadshow-k

A 2015-ös évhez kapcsolódik, hogy a vidéki nagyvárosokban, tehát Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon is elindultak az úgynevezett roadshow-k, ami azt jelentette, hogy ezekben a városokban már többórás nagykurzusokat is tartott Anamé és Gábor, majd mi  oktatók utaztunk ezekbe a városokba, és tartottuk a hatórás kurzusokat.

De nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elindultak a roadshow-k Londonban, Zürichben, Luxemburgban, Bécsben... Ezekre a helyszínekre is először Anamé ás Gábor utazott, majd az oktatók vették át a kurzusok tartását.

Közben az oktatói csapat is kibővült. Számomra nagyon megtisztelő volt, hogy azokat a kurzusokat, amelyeket először Anamé és Gábor tartottak meg, nekünk oktatóknak adtak át, és ezzel is még színesebbé és izgalmasabbá  vált a feladatunk.

Anamé folyamatosan keresi annak a lehetőségét, hogyan lehet minél több emberhez eljuttatni az Anamé Programot. És valóban, egyre több emberhez jutottunk el azzal, hogy már nemcsak Budapesten tartottunk órákat, hanem az ország különböző részeiben és külföldön is.

 2016. tavaszán aztán Anamé és Gábor elindították a 21 napos kihívást, és ezzel lefektették a későbbi Anamé Körök alapjait. Felkerültek a Youtube-csatornára az otthon végezhető ingyenes gyakorlatok, így lehetőséget adva a gyakorlásra olyan embereknek is, akiknek nehezebb anyagi helyzete egyáltalán nem, vagy ritkán teszi lehetővé, hogy órára jöjjenek. Az ingyenes gyakorlatokkal sikerült újabb emberekhez eljuttatni az Anamé Programot, és még több ember számára lehetőséget adni arra, hogy fejlődjenek, és magasabb energiaszintre emelkedjenek.

Az Anamé Program budai jógastúdiója ekkorra már kicsinek bizonyult, ezért 2016. novemberében egy újabb jógaközpont nyílt Pesten, így az Anamé jóga Budapesten már két helyszínen működött.

Az új stúdióban egy nagy gyakorlóterem mellett kisebb helységek is voltak az egyéni terápiás órák számára, valamint irodahelyiségek, raktárak és egy nagy recepció. A gyakorlótermek mellett szükség volt a többi helyiségre is, ugyanis az egyre több és több feladat és a háttérmunka miatt bővült az Anamé csapat, és már nemcsak oktatók dolgoztak velünk.

Az Anamé Program egyre több részből kezdett összeállni: már nemcsak az Anamé jógagyakorlatok, Anamé könyve, és a CD-k alkották, hanem megjelentek az Anamé által behangolt kristályok és az Anamé csakravizek is.

 

Az oktatói csapat is kibővült, és számomra nagyon megtisztelő volt, hogy azokat a kurzusokat, amelyeket korábban Anamé  és Gábor tartottak, nekünk oktatóknak adták át, és ezzel is még színesebbé és izgalmasabbá vált a feladatunk. A vidéki helyszínek listája közben kibővült Győrrel és Zalaegerszeggel. Szívesen utaztam a vidéki városokba kurzusokat tartani, és nagyon jó volt találkozni az ott élő gyakorlókkal.

A roadshow-k nemcsak a gyakorlásról szóltak, hanem vittük magunkkal az Anamé Program eszközeit is - CD, vizek, kristályok -, és lehetőség volt személyre szabottan kiszolgálni a gyakorlókat, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni az Anamé Program adta lehetőségekből  anélkül, hogy Budapestre kelljen utazniuk. Szerettem ezt a kapcsolódást, a közös erőteret, nagyon élő volt az együttlét.

Anamé körök  

 2019.szeptemberében az Anamé körök szerveződésével elindult egy mozgalom, amelynek a célja a közösségépítés olyan gondolkodású emberek számára, akiknek fontos a fejlődés. Ezek a csoportok segítenek, hogy nőjön a világunkban a szeretet, a fény és az egység.

Az ingyenes Anamé körök ugyanis úgy működnek mint egy erősítő: azáltal, hogy a résztvevők azzal a szándékkal gyűlnek össze, hogy erősítsék magukban a szeretetet és az egységet, szándékuk megsokszorozódva sugárzik ki a világba.

Ezzel ismét egy hatalmas lépést tett az Anamé Program azon az úton, hogy egyre több emberhez jusson el a fejlődés és a magasabb energiaszint elérésének a lehetősége, valamint hogy nőjön a fény a világunkban. Magyarországon és Európában is egyre több helyen működnek Anamé körök. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a résztvevőkkel, és nagyon jó látni a fotókat és hallani a történeteket a fejlődésükről.

Emellett hetente kétszer is lehetőség van ingyenes meditációra Anaméval és az oktatókkal.

Ezek a meditációk folyamatosan elérhetők az Anamé Program Facebook-oldalán, segítve azokat is, akik nehezebb anyagi körülmények között élnek.

De nemcsak a helyszínek és a gyakorlók növekvő száma jelezte a fejlődést, hanem maga az Anamé Program is kibővült, és ma már két részből tevődik össze. Az egyik az Anamé jógagyakorlatok, amelyek a Karma Killer jóga elnevezést kapták, a másik pedig az Anamé Program kiegészítőit takarja, tehát az Anamé kristályokat, az Anamé vizeket, a hanganyagokat és a könyveket). Közben elindult az Anamé Lifestyle is, ami abban segít, hogy az élet minden pillanatát magasabb energiaszinten élhessük meg. Erről többet is megtudhattok Anamé blogjában ezen a linken.

 

Anamé Program kiegészítők

 

Hanganyagok

Ezek jelentek meg legelőször. Ezeken Anamé által vezetett meditációk hallhatók, a meditációkat kísérő binaurális és izokrónikus alapok rezgések pedig úgy vannak behangolva az élő tudásból Anamé belső hallásának segítségével, hogy a lehető legjobban segítsék a magasabb energiaszint elérését. Jelenleg a Szervek frekvenciája CD-k, a Hét csakra CD-k, valamint az Anamé életmód CD-k között lehet választani.

 Anamé kristályok

A hanganyagok után jelentek meg a kristályok, csakraenergetizáló és csakratisztító marokkövek és karkötők formájában.

A kristályszerkezet nagyon jó vívőközege az Anamé által közvetített energiának. Az Anamé kristályok használatával azt tudjuk elérni, hogy folyamatos a kapcsolódásunk ehhez az élő energiához, aminek hatására minden pillanatban magasabb energiaszinten tudunk élni. 

A kristályok ugyanúgy, mint az Anamé jóga gyakorlatai, képesek elvégezni rajtunk a csakratisztítást és a csakraenergetizálást.

Anamé vizek

 Mivel nagyon jó információhordozó, a víz is alkalmas az Anamé frekvenciák közvetítésére.

Segíti mozgásba hozni és kioldani a régi, túlhaladott energiamintákat, és így segíti a magasabb energiaszint elérését.

Anamé Életmód 

És nincs még vége, mert Anamé folyamatosan dolgozik és kísérletezik újabb dolgokkal, hogy az élet minden területén, például a testápolásban, az étkezésben, az életterünkben, és alvás vagy munka közben is használni tudjuk az általa közvetített energiát, hogy az életünk minden pillanatában a lehető legmagasabb energiaszinten tudjunk élni. 

Jelenleg Angliában vagyok, ezért még nem sikerült kipróbálnom, de alig várom, hogy saját magam is megtapasztaljam  az energetizált jáde és rózsakvarc arcroller hatását, amelyek nemcsak a bőrt varázsolják simává és feszesebbé, hanem a gondolatokat is megnyugtatják.

Miközben kezdett kibontakozni az Anamé életmódprogram, ismét történt egy váltás a jógastúdió szempontjából, és ez az online tér.

Karma Killer jógagyakorlatok az online térben

 

 A COVID-járvány miatt az Anamé jógastúdiók működés is megváltozott. Mivel személyesen nem lehet tartani sem csoportos, sem egyéni órákat, ezért új működésre, online óratartásokra kellett átállni.

Nekem ez új kihívást jelentett, mert eddig a személyesen tartott csoportos órákhoz voltam szokva, és meg kellett tanulnom a kamerák előtti óratartást, valamint az online felület használatát.  

Egyéni órákat már évek óta tartottuk Skype-on keresztül mind Magyarországon belül, mind  a világ különböző országaiba, így ez nem okozott nehézséget, de csoportos jógaórákat  és kurzusokat eddig még nem tartottunk online.

Minden nehézség magában hordja a fejlődés lehetőségét. Mivel a járvány miatt nem folytatódhattak a személyes órák, az online működésre való áttérés az Anamé Programot is új kihívás elé állította, amit örömmel fogadtunk, és amivel új lehetőségek nyíltak meg.

Nagyon gyorsan kellett megtörténnie az átállásnak. Be kellett szerezni a felszerelést, amivel felvételeket lehet készíteni, és ki kellett találni a megjelenést, hogy egységes és szép legyen.

Nagyon sok háttérmunkára volt szükség, hogy az egész online rendszer felépüljön. Gábor volt, aki átlátta, hogyan tud működni a rendszer és az ő irányításával sikerült mindannyiunknak beleállni és megtanulni, hogy hogyan tartsuk meg a csoportos órát,  amikor egy kamerával állunk szemben, és nem közvetlenül a gyakorlókkal.

Elkezdtük hát tartani az online élő csoportos órákat és kurzusokat. Ez hatalmas kihívás és munka volt, de egyre jobban belejött mindenki. 

Az előnyök is megmutatkoztak, és erről egyre több visszajelzést kaptunk a gyakorlóktól. Az online tér ugyanis lehetővé teszi, hogy a világ bármely részéről tudnak kapcsolódni mind a csoportos órákhoz, mind a kurzusokhoz anélkül, hogy Budapestre kellene utazniuk. Otthonról, kényelmesen, a saját környezetben lehet gyakorolni.

Ezt követően felmerült annak az igénye is, hogy milyen jó lenne, ha nemcsak helyhez, hanem időhöz sem lenne kötve a gyakorlás lehetősége. 2020. december végére ez is megvalósult.

 Egy új online felületen a nap bármely szakában, a világ bármely részén lehet végezni a különböző csakraspecifikus Anamé jógaórákat, valamint a különböző tematikus kurzusokat. Ezzel az Anamé Program az online tér lehetőségeit kihasználva még tovább fejlődött.

A weboldalon található Anamé órarendben könnyen megtalálhatók és átláthatók mind az egyéni órák, mind a csoportos órák és a kurzusok, és a bejelentkezés is ezen a felületen történik.

 ...és tudom, hogy nincs megállás, folytatás következik!  

Ezt a gyönyörű utat és fejlődést szerettem volna megosztani. A fejlődést, amit én magam is átéltem az Ananamé Programban az elmúlt 10 évben, ami a kockás füzetbe írt órarendtől a profi megjelenésű online felületig vezetett, amin keresztül a világ bármely részén lehet kapcsolódni az Anamé Programhoz és az Anamé által közvetített energiához.

Amikor beszéltem valakivel az Anamé Program fejlődéséről, akkor egy vicces filmhasonlatot mondott, ami nekem nagyon tetszett. Ezzel zárom ezt a posztot: “...akkor ez az út olyan volt, mint az Egri csillagoktól eljutni a Stars Warsig…”

Köszönöm, hogy itt voltál velem.

A következő írásban arról a hozzáállásról fogok írni, ami átsegített a nehéz helyzeteken.

Ha érdekel a folytatás, várlak szeretettel!

 

Többen kértétek, akik itt vagytok velünk az Anamé Programban,  hogy írjunk arról, hogyan alakulnak a párkapcsolatok, illetve baráti kapcsolatok azáltal, hogy valaki részt vesz az Anamé Programban.

 Köszöntelek Kedves Olvasó!

Én már terveztem korábban is, hogy megírom a magam tapasztalatait ezzel kapcsolatban.

Amióta oktató vagyok az Anamé Programnál, sok mindent láttam, hallottam a gyakorlóktól is, hogy miként alakulnak át a párkapcsolatok - sok hasonlóság van a történetek között!

Hogy lássátok, mire gondolok, nagyon őszintén fogok írni az életemnek erről a területéről, persze anélkül, hogy bárkit kibeszélnék, minősítenék vagy hibáztatnék.

Azért is szeretnék nyíltan beszélni erről a témáról, mert nálunk otthon a szexualitást tabuként kezelték, valami családi titok vette körül, szégyen és fájdalmak kapcsolódtak hozzá. És tudom, hogy ez nemcsak az én családomra vonatkozik.

Kezdjünk el beszélni róla, kezdjük el begyógyítani a régi sebeket, fájdalmakat, hogy a szeretet tudjon minden kapcsolatban és minden helyzetben megnyilvánulni!

Minél inkább megismerjük egymás történeteit, annál inkább felfedezzük, mennyi hasonlóság van bennünk. Emellett van egy másik célom is: megmutatni, hogy van megoldás és kiút a szenvedésből, a fájdalmakból és a titkokból.

Megmutatom, hogy az Anamé Program hogyan segített, hogy a párkapcsolatokra szeretettel tudjak visszagondolni, hogy hálás legyek értük és a fejlődés lehetőségét lássam bennük. Mert mostanra kiderült, hogy miről szólt egy-egy kapcsolat, hol tartok éppen, és tudom, hogy ezek arra ösztönöztek, hogy keressem a megoldást.

Úgy érzem, annyi mindenről tudnék írni ebben a témában... de hol is kezdjem?

Talán ismét a gyökereknél:

- hogy milyen mintát láttam a családban, és hogy ezek a minták hogyan befolyásolták a párválasztásaimat,

- mit gondoltam a párkapcsolatról, milyen elképzeléseim voltak,

- mit éltem meg és mire tanítottak a párkapcsolatok,

- a fejlődésem és a párkapcsolataim hogyan hatottak egymásra,

- és hogyan változtatott meg bennem mindent ezzel kapcsolatban az Anamé Program testi szinten, érzelmileg és gondolkodásban,

- és hogy most hogyan látom mindezt.

 

Gyökerek, avagy a családi minták

Kislányként nem álmodoztam a királyfiról, aki majd eljön értem fehér lovon.

Nem vágytam arra sem, hogy majd lesz egyszer egy gyönyörű fehér menyasszonyi ruhám.

Arra emlékszem, amikor az általános iskola 5. osztályában a fiúk és a lányok elkezdtek egymásra figyelni. Ha valamelyik fiú kirántotta az iskolatáskát vagy a tollat a kezemből, vagy meghúzta a hajamat, esetleg meg is lökött, azt biztos jelnek vettem, hogy tetszem neki.

Így indult annak idején az ismerkedésem a fiúkkal.

Azután a gimnáziumi években voltak már diákszerelmek, és versengés a lányok között, hogy kinek melyik fiút sikerül meghódítani. Többen voltunk barátnők, és én mindegyik barátnőmet sokkal szebbnek tartottam magamnál, és ha nagy ritkán volt lehetőség elmenni egy diszkóba, őket előbb kérték fel táncolni, mint engem, vagy olyan kért fel, aki nem tetszett, de illendőségből nem mertem visszautasítani. Azt volt bennem, hogy én nem vagyok olyan szép, mint a barátnőim, és örüljek ha felkérnek. Az, hogy esetleg én is választhatok vagy dönthetek, az eszembe sem jutott. Mintha a nőnek nem lenne a döntéshez joga - ez később is meghatározta a párválasztásomat.

Korábban már írtam, hogy szüleim nagyon sokat dolgoztak. Tudom, hogy tisztelték és szerették egymást, de nálunk nem volt szokás az érzelmeket kimutatni, és ez az ő kapcsolatukban is megmutatkozott. A szüleim életében teljesen külön voltak választva a  női és férfi feladatok, mindenki a saját dolgát végezte.  Pontosabban anyukám mindenhez értett, apukám meg csak a saját munkáját végezte. Azt láttam otthon, hogy a nő dolga kiszolgálni az egész családot. Így anyukámat ritkán láttam pihenni, fáradhatatlan volt, szinte mindig volt elfoglaltsága.

A családunk istenfélő, vallásos gondolkodásáról is írtam már a korábbi blogposztjaimban.

Ez a szüleim párkapcsolatában és házasságában a következőképpen jelent meg:

apukámnak volt egy korábbi házassága, a feleségével egyházi szertartással keltek egybe. Apukám elvált, és ezt a második házasságát az egyház már nem szentesítette. Anyukámnak viszont ez volt az első házassága, és tudom, hogy legbelül valahol szégyennek élte meg, hogy nem volt templomi esküvőjük, vagyis az egyház jóváhagyása nélkül éltek együtt, ami olyan volt számára, mintha ez egy vadházasság lenne, amit az egyház bűnnek tartott. 

Azt, hogy apukámnak korábban volt egy családja és egy kisfia is, aki meghalt, véletlenül tudtam meg valaki mástól 18 évesen. A történet a mai világban nem számít nagy sztorinak, de ami mögötte volt, az a mély szégyen és bűntudat, tudom, hogy rányomta a bélyegét – főleg anyukám oldaláról – a párkapcsolatukra.

 

 Húszévesen megtalált az első szerelem...

Főiskolás koromban mindig voltak körülöttem fiúk, akik próbáltak közeledni, de komolyabb kapcsolatom nem alakult ki. Nem volt tapasztalatom, nem voltam tudatos, és a családom régimódi nézeteinek is meg akartam felelni. Például csak az jöhetett fel hozzánk, aki majd a férjem lesz, így 21 évesen férjhez is mentem. A mézeshetek után jöttek a hétköznapok, a közös élet, a feladatok, és én azt kezdtem érezni, hogy nem vagyok annyira boldog.

Az egész életemre jellemző volt, hogy valamit mindig hiányoltam, és ez a házasságomban sem volt másként.

Válásról persze szó sem lehetett, mert nem hozhatok szégyent a családra, és mit szólnak a szomszédok... Így feladtam, és úgy  gondoltam, ilyen az élet, így kell végigcsinálni. A környezetemben is azt láttam, hogy az emberek együtt élnek, dolgoznak, házat építenek,  gyerekeket nevelnek, szép csendesen megöregszenek és meghalnak.

Én is beálltam a sorba. Szépen megterveztük, hogy létrehozzuk a saját vállalkozásunkat, majd építkezünk, és lesz három gyermekünk, és szépen leéljük egymás mellett az életet.

Elkezdtük a közös tervek megvalósítását és szépen haladtunk.

Beindult a vállalkozás, megszületett a fiunk, és elkezdtünk építkezni.

Szépen kialakult, hogy mi a nőnek a feladata, és mi a férfié.

A külső szemlélő számára sikeresnek és boldognak tűntünk, de én belül mindig hiányt és elégedetlenséget éreztem. Azt is éreztem, hogy egy csomó dologhoz nincs kedvem, amit a férjem szeret, például nagy baráti buliban részt venni. Az ilyesmiket csak azért tettem meg, mert eszembe sem jutott, hogy nemet is mondhatnék.

Valahogy azt éreztem, hogy nem azt az életet élem, amit szeretnék, hogy sokat kell alkalmazkodnom. A jó körülmények ellenére nem voltam boldog, de akkor úgy gondoltam, hogy ezt mindenki így csinálja, és ebből nincs kiút, ilyen az élet. A tehetetlenségem és az áldozati szerep kéz a kézben jártak - ez voltam én.

Mígnem megjelent az életemben a fejlődés lehetősége. 

35 éves voltam koromban egy olyan céggel kerültem kapcsolatba, ahol rendszeresen voltak tréningek. Ezeken önismerettel, célkitűzéssel foglalkoztunk, és azt éreztem, hogy ez az, amit kerestem. Foglalkozhatok végre magammal, többet megtudhatok a magam és a világ működéséről.

A hétvégéken tréningekre jártam. Ezeket nagyon élveztem és mindig lelkesen mentem haza, de a férjem nem értette az egészet, és nem is vonzotta az, amit csináltam, így az életünk két különböző irányt vett. Nagyon erős volt a vonzás, mert rájöttem, hogy engem a fejlődés érdekel, és már nem akartam neki megfelelni azzal, hogy részt veszek a számomra unalmas baráti összejöveteleken.

Öt éven keresztül éltünk így, és nagyon szerettem volna, ha megérti és velem tart, de ez sajnos nem így alakult. Tudom, hogy erőszakos voltam vele, meg akartam győzni – ezt ma már nem tenném –, ezért mind a ketten azt éreztük, hogy boldogtalanok vagyunk. Nem tudtuk tovább fenntartani a házasságunkat, így szétváltak az útjaink: 19 év együttlét után elváltunk.

 A válás után sok volt bennem a harag, az igazságtalanság érzése.

Amikor elvált nő lettem, olyan erősen élt bennem ennek a szégyene, hogy emlékszem, 2 éven keresztül a visszavett lánykori nevemet alig tudtam kimondani bemutatkozáskor.

Azt azonban tudtam, hogy a fejlődés annyira fontos számomra, hogy csak olyan párkapcsolatba fogok kezdeni, ahol értik, értékelik ezt a törekvésemet, és velem tartanak ezen az úton.

...és jött a második párkapcsolatom: egy olyan férfi,  akit még a volt férjem előtt ismertem meg főiskolás koromban. “ Véletlenül”, 22 év után jelent meg az életemben.

Ő végre nyitott volt arra, ami nekem fontos volt, és együtt jártunk a különböző kurzusokra, tréningekre. Vele is egy szép, anyagilag biztos életet építettünk fel. Kívülről ez is szépnek és sikeresnek látszott, de... itt is hiányzott valami. 

Igaz, hogy eljött velem a különböző programokra, de ez nem fakadt igazán belülről.

Egy darabig haladt velem, de az ő fejlődési folyamata egy idő után beleütközött az érték- és hitrendszerébe és ellenállást szült benne. Nyolc év után különváltunk.

Azután következett életem legnehezebb időszaka, amiért most már nagyon hálás vagyok, mert tudom, hogy a fejlődést a nehézségek segítik. Ekkorra már teljesen elköteleződtem és kiálltam amellett, hogy ezen az úton akarok haladni, bármi is lesz a következménye.

 

Az Anamé Program átalakító hatása

 2011. januárja volt, amikor egy ismerősöm felhívta a figyelmemet az Anamé Programra. Segíteni szeretett volna, mert ismerte a helyzetemet. Nyitott voltam minden megoldásra, és másnap már ott voltam az első anamé jóga órán. Már az első alkalom után érezhető volt némi változás. Energikusabb, felszabadultabb lettem, ugyanakkor nyugodtabb és bizakodóbb a jövővel kapcsolatban.Tudtam, hogy megtaláltam azt, amit egész életemben kerestem, és amit a párkapcsolataimban is hiányoltam: az utat a szívbéli mély kapcsolatokhoz és a szellemiséghez.

Az Anamé jóga kezdőknek is tökéletes, még akkor is, ha nincsenek előzetes ismereteik a témáról. Ezt azért mondom, mert nekem sem volt semmilyen tapasztalatom, mégis könnyen el tudtam végezni már első alkalommal a gyakorlatokat. Nem kell hajlékonynak lenni és nem kell ismerni a speciális jógalégzéseket sem. Sokféle jógatanfolyammal lehet találkozni, mint például hatha jóga, bhakti jóga vagy a kundalini jóga, de ez más. Az Anamé program ugyanis valójában nem egy jógatanfolyam, hanem egy életmód, ahol azon dolgozunk fizikai, érzelmi és szellemi szinten, hogy magasabb energiaszintre jutva egyre közelebb kerüljünk ahhoz, akik valójában vagyunk.

Balázs Valéria Anamé Csakra Program könyvében olvastam, és később magától Anamétól is többször hallottam és fontos tudni, hogy ittnem a kundalini erő felébresztésén dolgozunk, hanem a test energiarendszerével, a  csakrák tisztításával és energetizálásával.

 

Hogyan segített nekem az Anamé Program a párkapcsolatok terén?

A szakrális csakra (az alhas és a keresztcsont sávja a testben) állapota sok mindent elárul a párkapcsolati terület működéséről. Ha az alhas feszes és behúzódott, esetleg a keresztcsont hátrafelé erőteljesebben kiáll vagy tónustalan, akkor tudni lehet, hogy alulműködik.

Nekem örökké gondom volt a csípőm és a medencém környékével. Mindig ide híztam és a hátrafelé kiálló fenekemet nagyon nem szerettem. Az Anamé Program megismerése előtt a sors csapásának gondoltam, amin kemény rendszeres edzéssel lehet talán javítani. 

De miután elolvastam Balázs Valéria Anamé Karma Killer című könyvét teljesen megváltozott a nézőpontom magamról és természetesen másokról is a párkapcsolatok terén. Már nem Isten csapásának és szerencsétlen örökségnek fogtam fel a medence és csípő körüli túlsúlyt, hanem rádöbbentem, hogy ezek az előző életek során szerzett régi tapasztalások, sérülések, fájdalmak lenyomatai, és hogy ezeken lehet változtatni az Anamé Program segítségével.

A másik nagy felismerésem az volt, hogy a párkapcsolatok nem a véletlen művei. Okkal találkozunk és feladatunk van egymással. Minden párkapcsolat lehetőség a fejlődésre.

A mostani helyzet pedig arra nagy lehetőség, hogy a régi, fájdalmas kapcsolatokat megemeljük és átfényesítsük a feltétlen szeretet fényével. Az Anamé jóga gyakorlataival csakratisztítást végzünk, hogy a régi energialenyomatok leoldódjanak, majd a csakrák energetizálása segíti az új működést.

 Azért, hogy ez a terület egyre harmonikusabban működjön, az Anamé Program eszközeit folyamatosan használom: 

• a szakrális terület csakratisztító karkötőjét és természetesen az energetizálót is,
• az Anamé hanganyagok közül a Szakrális csakra, A párkapcsolatok átfényesítése és a Szívcsakra cd-ket.

Az első 1-2 évben rengeteget gyakoroltam a szakrális területre. Meg is lett a látványos eredménye, a medencém és a keresztcsontom teljesen átalakult, és a kilók is lementek.

A testem átalakulásáról a  második blogposztomban, a “Hogyan lett ideális a testsúlyom az Anamé Programmal”-ban részletesen írok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 10 kg-ot fogytam és három mérettel kisebb nadrágot hordok. És nemcsak fizikailag történt változás, hanem érzelmileg, a gondolkodásomban, valamint energetikailag is.

A párkapcsolatokat elkezdtem máshogy látni. A párkapcsolat - mint minden más életterület - persze nem csak egy csakrához tartozik, hanem a többi csakra állapotát is tükrözi.

Mert a párkapcsolatok többek között a biztonságról is szólnak - az anyagi és az érzelmi biztonság pedig a gyökércsakrához tartozik. Nekem fontos volt a biztonság, és ezt mind a két esetben meg is kaptam. A szüleim kapcsolata is a biztonságról szólt. Amikor anyukámat megkérdeztem, hogy miért pont apukámat választotta, az volt a válasza, hogy azért, mert a háború utáni  időszakban jó partinak számított, mert volt szakmája saját műhellyel és gépekkel, és még jóképű is volt.

Amikor a párkapcsolat a csakrák szintjén az alsó területeket szolgálja ki, vagyis ami az anyaghoz kötődik – mint pl. a biztonság a gyökércsakrához, a szexualitás a szakrális csakrához, vagy a hatalmi játszmák a köldök csakrához –, az egy alacsonyabb energiaszint. 

Az alacsonyabb energiaszint nem minősítés, ezekre is szükségünk van itt az anyag világában. Ezek a megtapasztalások a fejlődést szolgálják és ezt nevezzük sorsnak.

Az Anamé Programhoz való csatlakozáskor a fejlődés gyorsabb útját választjuk a magasabb energiaszint eléréséhez. Mivel a testnek mind a hét csakráján dolgozunk, gyorsan meg tudjuk tapasztalni a változást. Fontos tudni, hogy itt nem a csakrák megnyitása történik, hanem azoknak a tisztítása és energetizálása.

(Az Anamé jóga Budapesten ma már két helyszínen is elérhető. Mindkét budapesti jóga stúdióban év elején még lehetőség volt személyesen is részt venni a jógaórákon, de a Covid-járvány miatt jelenleg mind az egyéni, mind a csoportos órák online működnek. A weboldalon található meg az Anamé órarend, ahol tematikus, csakraspecifikus, illetve egyéni órákra lehet bejelentkezni.)

Az, hogy a csakrákon dolgozunk, a párkapcsolatban úgy nyilvánul meg, hogy leoldódnak azok a kötelékek, amelyek az alacsonyabb energiaszinthez tartoztak. Ilyenek a játszmák, a függőségek, a kihasználás, és valóban csak az elfogadás, a támogatás, az együttérzés és a feltétel nélküli szeretet marad.

Amikor tudatosan is a fejlődést választottam, és elindultam egy magasabb energiaszint felé, sajnos egyik párom sem akart vagy tudott velem tartani.

Nincs ezzel semmi baj, mert bár mindenki a fejlődésért van itt, máshol tart és különböző tempóban halad – én pedig nagyobb sebességgel akartam haladni mint ők.

Amíg együtt éltünk, mind a két esetben megpróbáltam meggyőzni őket a saját  igazamról. A válás után még volt bennem harag – igazságtalannak és méltatlannak éreztem, ahogy végül az anyagiak elrendeződtek. Mind a két esetben úgy jöttem el, hogy mindent otthagytam, és utólag osztozkodtunk, de ez nem volt teljesen igazságos, mert mind a két esetben több maradt a másik félnél. Ma már nem sajnálom, hogy így alakult. De az nagyon érdekes, hogy a pénz témája is a biztonságról szól, ami megint csak a gyökércsakrához tartozik.

Az Anamé Program hatására a szív szintjén a fájdalmas érzelmeim leoldódtak.

Képes voltam elengedni a sérelmeket, és megszületett helyette az elfogadás és a szeretet.

Tudom, hogy most már nem akarom meggyőzni a másik felet az igazamról.

El tudtam engedni őket, és képes vagyok elfogadni a döntésüket. 

Elmúlt belőlem a sértettség és a harag az irányukban. Hálás vagyok azért az időszakért, amit együtt töltöttünk, mert nagyon sokat adtunk és kaptunk egymástól fizikailag, érzelmileg és a fejlődés szempontjából is. Mind a két volt párommal nagyon jó emberi kapcsolatot tudtam kialakítani, sőt, a két exem is jóban van egymással.

Tudom, hogy az én átalakulásom, az, hogy elfogadó lettem, nagyban hozzájárult, hogy tudunk őszintén beszélni és számíthatunk egymásra. Nekem ez a legnagyobb csoda, a legnagyobb érték. Nem élünk együtt, de mind a két esetben támogató, elfogadó és szeretetteljes emberi kapcsolatok váltották fel a régi, sebekkel teli viszonyt. Mindenki békésen éli a saját életét.

Csodálatos érzés a szerelem. Sikerült megélni, de azt tapasztaltam, magamnál és másoknál is, hogy elmúlik. Magasabb energiaszinten ezek az érzelmek is megváltoznak. A múlandó érzések helyett megjelenik a szívnek egy olyan állapota, amely nem változékony. 

Olyan, mint egy állandósult hálaérzés, nagyrabecsülés, elfogadás és feltétel nélküli szeretet. 

A közös célok is már magasabb energiaszinthez kapcsolódnak, többé már nem az alsó csakrák szintjét szolgálják ki, amelyek  főleg a személyes álmokról szólnak. 

Nem leszólni akarom ezeket, mert tudom és megtapasztaltam, hogy ezeknek a céloknak a megteremtése és megélése is szükséges ahhoz, hogy olyan magasabb célok felé tudjak haladni, amelyek a világ és az emberiség javát szolgálják. Egy magasabb szinten a párommal együtt tudunk közösen haladni és tenni ezért.

Röviden összefoglalva a saját párkapcsolati történetemet: a szív szintjén valójában a szerelem indította el a kapcsolódást. A közös célunk az anyagi biztonság és bőség megteremtése volt. Amikor a szerelem érzése elmúlt, és mindent elértünk az anyag szintjén, amit szerettünk volna, azt vettük észre, hogy kiürült a kapcsolatunk.

Az élet ekkor elénk hozott egy lehetőséget a gyorsabb fejlődésre, de ezzel csak én éltem, a párom nem, és ebben a helyzetben nem tudtunk együtt maradni. A második párkapcsolatnál ugyanez a történet ismétlődött meg, csak rövidebb idő kellett hozzá.

Az Anamé Program segítségével a múltbéli fájdalmak ezekből a kapcsolatokból kihullottak és a karmikus szálak leoldódtak. Úgy érzem, szabaddá váltunk.

… és hogy mit hoz a jövő számomra a párkapcsolat területén egy magasabb energiaszinten történő működésben? Kíváncsian várom és feltétlenül szeretném azt is megosztani!

Az Anamé Program egy életstílus, amely kihat az életünk összes területére.

Egy csodálatos út a magasabb energiaszint eléréshez.

Ha szeretnél erről többet megtudni, Balázs Valéria Anamé, az Anamé Program megalkotója részletesen ír erről és a saját történetéről a saját blogján itt: https://anameprogrameletmod.blog.hu/ Nagyon izgalmas történet, ráadásul nagyon jó gyakorlati tanácsokat is találsz benne, melyeket a mindennapjainkban is remekül tudsz használni.

...és hogy miről fog szólni a következő írásom? Annyira belemerültem az emberi kapcsolatok témájába, hogy úgy gondoltam, a baráti és munkatársi kapcsolataimmal folytatom.

 

Köszönöm, hogy itt voltál velem, és várom a következő találkozást!

 Miért is választottam ezt a témát?

Anamé Program oktatóként többször  hallottam a gyakorlóktól, hogy az ellenállás miatt nem tudták elvégezni az otthonra kapott feladatokat, vagy nem képesek csoportos órákra jönni és gyakorolni. Mostanában ismét felmerült ez a téma…

Az Anamé gyakorlói csoportban feltettük a kérdést, hogy a blogposztjainkban milyen témáról olvasnának szívesen az emberek, és több visszajelzés is érkezett, hogy az Anamé jóga gyakorlatainak végzésével szemben néha van ellenállás, és jó lenne, ha elmesélnénk a saját tapasztalatainkat és azt, hogy mi ezt hogyan kezeljük.

Az első reakcióm az volt, hogy biztosan nem én fogok erről a témáról írni, mert nem én vagyok a kompetens, mivel nekem sosem volt ellenállás a gyakorlással szemben. Nem is igazán értettem, amikor a gyakorlóktól erről hallottam. Tíz éve minden nap végzem az Anamé Karmakiller jóga gyakorlatait, és én akkor érzem rosszul magam, ha valami miatt nem gyakorolhatok.

Ahogy ezt így végigfuttattam magamban, akkor jöttem rá, hogy nekem az életemben csak egy dolog nem okoz ellenállást, ez pedig az Anamé Program gyakorlatainak végzése, Minden más igen. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy nekem is írnom kell az ellenállásról, mert igenis szakértője vagyok a témának.

 

Hogyan veszem észre magamon, hogy éppen ellenállásba ütköztem? 

 Én ilyenkor a következőket szoktam megfigyelni magamon:

- Reakció... amikor az élet valamilyen feladatot vagy új helyzetet hoz elém, és az első reakcióm, hogy “naeztaztánmárnem”, vagy csak egyszerűen egy “nem”, és érzem, hogy a testem is befeszül.

- Nehezen kezdek bele az adott feladatba, vagy húzom-halasztom az időt, hogy ne kelljen belefognom. Tudom, hogy meg kell csinálni, tudom, hogy jobb lesz utána, és mégsem kezdek bele, hanem inkább mindent más csinálok, például elmegyek mosogatni, felhívom a barátnőmet, megnyitom a Facebookot és elolvasom az új üzeneteket vagy csak nyomkodom a telefont, esetleg eszem egy pár falatot, és még lehetne tovább sorolni… Az idő megy, én meg halogatom, hogy nekikezdjek a feladatnak.

- Késem a feladat teljesítésének határidejével vagy elkések a megbeszélt találkozóról.

- Nem végzem el a feladatot, elmarad a cselekvés.

Te találkoztál már ezzel a hozzáállással vagy érzéssel? Ha igen, vajon hogyan van ebből kiút? Erre is visszatérek, és megosztom veled, hogy én miként kezelem, amikor észreveszem magamon az ellenállást, de előbb hadd meséljek kicsit a saját tapasztalataimról! Rájöttem ugyanis, hogy egész életemre az ellenállás volt a jellemző.

 A saját ellenállásaimról

Az ellenállás számomra azt jelenti, hogy elutasítom azt, ami van. Én azt tapasztalom, hogy az elutasítás mögött valami fájdalom vagy félelem húzódik meg, még akkor is, ha az nem tudatos. Azért gondolom így, mert ahogy említettem, ha ellenállásba ütközöm valamivel kapcsolatban, érzem, ahogy testem feszül és összehúzódik, ami nálam a félelem jele.

Milyen helyzetekben vettem és veszem magamon észre, hogy ellenállás van bennem?

 - Család

Az életemben is - mint mindenki másnak - nagyon nagy szerepe és hatása volt az életemre a családomnak. Az első, de a hetedik és nyolcadik blogbejegyzésben is részletesen megírtam a történetünket.

Számomra nagyon fontos volt, hogy a családom elfogadjon. Az életemből 50 év azzal ment el, hogy anyukámnak szerettem volna megfelelni, úgy éreztem, hogy nem vagyok neki elég jó. Ugyanakkor én is sokat bíráltam és elutasítottam a családomat: a személyeket, a helyzeteket, a körülményeket, azt, ahogy éltünk, vagy amit mondtak. Egyszóval ellenállás volt bennem a családommal szemben.  

- Az ismeretlentől való félelem

Ez több dologra is vonatkozott. Így volt többek között az emberekkel: féltem kapcsolatba kerülni másokkal, ismerkedni, vagy barátságokat kezdeményezni. Társaságban is visszahúzódó voltam, és inkább csak hallgattam a többieket.

Emellett nem mertem egyedül utazni még országon belül sem, nehogy külföldre. Ha nem jött velem valaki, akkor inkább otthon maradtam. Számomra hatalmas dolog volt és nagy áttörés, hogy 2020 nyarán egyedül utaztam külföldre.

Aztán nagy stresszt, félelmeket és természetesen ellenállást hozott fel bennem az utóbbi években a modern technika megtanulása és alkalmazása. Emlékszem, amikor 5 évvel ezelőtt megkaptam egy okostelefont. Meg kellett tanulnom a használatát, mert a munkámhoz kellett, én pedig sírva fakadtam, de beleálltam a helyzetbe, megtanultam a használatát, és ez nagyon jó érzés. Ilyen volt az internet és a számítógép használata is..Olyan ellenállás, feszültség és hiszti jött ki rajtam, amitől én magam is meglepődtem.

 - A hibázástól való félelem - a külvilág véleménye, elutasítás

Úgy látom, hogy ez összekapcsolódik az ismeretlentől való félelemmel is. Bennem van, vagy volt egy olyan program, hogy mindent azonnal és tökéletesen kell tudnom, mert különben nem vagyok elég jó. Nem hibázhatok, mert akkor nem fogadnak el, bírálnak, sőt a legfájóbb, hogy kiközösítenek. Túlzottan fontos volt, hogy mások mit gondolnak és mondanak rólam. Nagyon adtam a külvilág véleményére, és függtem tőle. Ezért komoly feladat volt, amikor az óratartások mellett elindultam az Instagram és a Facebook felületein, majd belevágtam a blogírásba.

A számítógép használata mellett a másik kihívás, hogy kilépjek az emberek elé őszintén megmutatni magam, és elmondjam a véleményemet, vállalva a külvilág reagálását. Nem volt könnyű az elindulás, de ebbe is beleálltam.

- Az elutasítása annak, hogy itt kell lenni az anyagban

Spirituális téma, de lehet, hogy te is érezted már vagy volt ilyen gondolatod, hogy mit keresel ebben a világban, mit keresel itt a Földön, mi értelme van a szenvedésnek, a betegségnek, a halálnak. Lehet, hogy furcsa, amit most leírok, de úgy érzem, van összefüggés.

 

Amióta az eszemet tudom, reggel nehezen kelek fel és morcos vagyok, függetlenül attól, hogy éppen hány órát aludtam, hol vagyok vagy hogy aznap mit csinálok. Emlékszem, gyerekként soha nem voltam képes egyedül, magamtól felkelni. Reggelente anyukám hosszas könyörgése után voltam csak hajlandó kikelni az ágyból. Tudom, hogy nem a fáradtság húzott vissza, mert belül mindig éreztem az ellenállást. Jellegzetes és ismerős ez a reggeli érzés, amit tudom, hogy nem a körülmények okoznak. Valahonnan máshonnan származik, ami a napi teendők elindulása során elmúlik.

 Régen nem voltam ilyen tudatos a folyamataimra, csak azt éreztem, hogy befeszülök, hogy nagyon nehezen kezdek bele a cselekvésbe vagy esetleg el sem kezdem, és ez még jobban fokozta a rossz érzéseket, az állapotomban pedig elindult egy lefelé húzó spirál. Úgy gondoltam, hogy ezen nem lehet változtatni, én ezt a működést kaptam az élettől, így kell valahogy kibírni és végigtolni az életet.

35 éves voltam, amikor először találkoztam személyiségfejlesztő technikákkal, módszerekkel, amelyek már segítettek, hogy tisztábban lássam magamat és a világot, illetve felébredt bennem a remény, hogy nem áldozat vagyok, hanem képes vagyok változni, és változtatni az életemen. Ez nagy felfedezés volt számomra, és innentől tudatosan kerestem a fejlődés és a változás lehetőségét.

Ennek eredményeképpen 2011 elején rám talált az Anamé Program azáltal, hogy egy ismerősöm ajánlotta, hogy menjek el és próbáljam ki, mert biztosan segít megoldani az akkori nehéz élethelyzetemet. Akkor már hallottam Balázs Valériáról és arról, hogy valami  különleges jógatanfolyamot tart, amit maga dolgozott ki, és ami nagyon hatásos. Így találkoztam az Anamé Programmal és indultam el ezen az úton, és valóban jöttek a változások.

Én előtte soha nem jártam jógastúdiókba. Tudom, hogy sokféle jóga irányzat létezik, mint például a bikram-, az ashtanga-, vagy a kundalini jóga, de igazából nem tudom, mi a különbség közöttük, mert az Anamé Program annyira bevált számomra, hogy nem is érdekelnek az egyéb jógairányzatok.

 Az első jógaóra tapasztalatai után nagyon felkeltette az érdeklődésemet Anamé története és életútja, amit a Karma Killer című könyvében, illetve https://anameprogrameletmod.blog.hu/tags/%C3%A9letm%C3%B3d is mesél. Balázs Valéria Anamé  másik könyve, a Csakra program pedig abban segített, hogy megismerjem a csakrák működését, illetve azt, hogy hogyan lehet egyensúlyba hozni őket. Az Anamé Program nem a csakrák megnyitásával és a kundalini energia felébresztésével foglalkozik, hanem a csakrák tisztításával és energetizálásával, így segít megteremteni a csakrák, és a hozzájuk tartozó életterületek egyensúlyát.

Mi lett a megoldás számomra? 

Hogyan lehet áthaladni a felbukkanó félelmeken, hogy azok leoldódjanak, és csak az öröm, az elfogadás és a szeretetet maradjon? Nekem az Anamé Program segített ebben.

Én most úgy látom magamnál, hogy az életben az  ellenállások a biztonság hiányával kapcsolatosak. Anamé véleménye szerint - ami a Csakra program című könyvében is olvasható -, a gyökércsakrához tartozik az anyagi és az érzelmi biztonság, valamint ide kötődik a családhoz való viszonyunk is.

A gyökércsakra testi szinten a farokcsigolya és a lábak. Ha ez a terület energetikailag jó állapotban van, akkor biztonságban és bőségben érezzük magunkat ebben a világban, és elfogadó és szeretetteljes a kapcsolatunk a családdal. Nálam a gyökércsakra alulműködése  volt a jellemző.

Hogyan tudott leoldódni az ellenállás, és kialakulni a hála, a szeretet, az elfogadás?

Ahogyan az előző posztjaimban már említettem, eredetileg az anyagi helyzetem javítása miatt kezdtem el végezni az Anamé Programot. Az egyéni órákon sok gyökércsakrás gyakorlatot kaptam Anamétól, valamint részt vettem minden gyökércsakra órán és kurzuson. Rengeteget dolgoztam ezen a területen, és ennek meg is lett az eredménye.

Azt vettem észre magamon, hogy egyre elfogadóbb lettem a családommal és a rokonságommal szemben. Megláttam a fájdalmakat és a félelmeket, amelyek meghatározták a viselkedésüket, és megláttam az értékeket, amelyeket kaptam a családtól.

Mivel az Anamé Program olyan komplex transzformációs rendszer, amely a Karma Killer jóga mellett az Anamé Program kiegészítőket is magába foglalja (ezek az Anamé kristályok, az Anamé meditációs hanganyagok, az Anamé csakravizek és az Anamé könyvek), így nemcsak a Karma Killer jógagyakorlatokat végeztem a gyökércsakrára, hanem természetesen a kiegészítőket is használtam és használom ma is napi szinten.

A gyökércsakra tisztító karkötőt a bal kezemen, párját, a gyökércsakra töltő karkötőt pedig a jobb kezemen hordom. Emellett a gyökércsakrához tartozó Karma Killer kristály, az Ázsia is mindig velem van, így folyamatosan kapcsolódni tudok az Anamé Program által közvetített energiához.

A gyökércsakra meditációs hanganyagát  is folyamatosan hallgatom. Nagyon szeretem ezeket a hanganyagokat az úgymond holtidőkben, például utazás közben hallgatni. Érzem, hogy egyensúlyban tartanak, stabilitást adnak, és hogy kiegyensúlyozott leszek tőlük.

Az Anamé gyökércsakra vizeket is folyamatosan ittam. Megcsináltam a 21 napos vízkúrát, és nagyon élveztem, ahogy nemcsak fizikai szinten, hanem érzelmileg is könnyebb lettem, mivel leoldódtak a régi sérelmek fájdalmak, amelyek az ellenállást okozták. Így egyre elfogadóbbá és szeretetteljesebbé  tudtam válni.

De nemcsak a gyökércsakra tisztítása és töltése segített, hanem a szívcsakrám is jobb állapotba került. A szívcsakra a mellkas és a karok területe, és az érzelmek tartoznak ide.

Ha az a terület energetikailag jó állapotban van, akkor nyitott és befogadó a szívünk, ugyanakkor erős és stabil. Ez azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk mások érzelmeire anélkül, hogy magunkra vennénk dolgokat, és ezek érzelmileg megrángatnának.

Nálam a szívcsakra területén is hiány volt energetikailag, ami abban nyilvánult meg, hogy visszahúzódó voltam és féltem kapcsolódni másokhoz, ugyanakkor érzékeny reagáltam a külvilágra, és személyesre vettem a dolgokat.

 

Azóta nagyot változott a szívcsakra területe is. Sokat dolgoztam ezen a területén is az Anamé jógagyakorlatokkal, és a mai napig folyamatosan végzem a csakratisztítást az Anamé energetizált kristályokkal. Bal kezemen a szívcsakra tisztító karkötőjét, jobb kezemen a csakra töltő és energetizáló karkötőjét hordom, valamint ide tartozik a Karma Killer kristályok közül Magyarország.

 Nagyon szeretem hallgatni az Anamé szívcsakra hanganyagokat, valamint a Kapcsolatok átfényesítése CD-t. Érzem, hogy érzelmileg erősítenek és stabilizálnak, ugyanakkor nő a szívemben az érzékenység és az együttérzés.

Természetesen a szívcsakrára is többször elvégeztem  a 21 napos vízkúrát, amelyek szintén nagyon sokat segítettek, hogy ez a terület is egyensúlyba kerüljön.

Mára érzelmileg stabilabb és kevésbé kibillenthető lettem. Nyitott szívvel tudok tudok maradni nehéz, fájdalmas helyzetekben is. Képes vagyok érezni a másik ember fájdalmát anélkül, hogy magamra venném, vagy érzelmileg bevonódnék. Ez már egészen más működés, és érzem, hogy a szívem stabilítása és ereje, valamint az elfogadás hogyan segíti az ellenállások leoldását.

Végül van még egy csakra amit szeretnék megemlíteni. Ennek a testterülete a fejtető - ez nem más, mint a koronacsakra, amivel a nem látható világhoz kapcsolódunk. Ahogy már írtam, düh és harag volt bennem, hogy miért kell itt lennem ebben a világban. Egyedül éreztem magam, Istentől elszakítva, sőt Isten haragjának és büntetésének éltem meg, hogy itt kell lennem a Földön, az anyagban.

Mivel az Anamé Program a test mind a hét csakrájával dolgozik, így a koronacsakra sem maradhatott ki. Amikor elkezdtem az Anamé Programot, energetikailag ezen a területen is alulműködés volt nálam.

A  gyakorlás és az eszközök segítették, hogy a koronacsakra is egyensúlyba kerüljön. Természetesen az évek során minden koronacsakra órán és kurzuson részt vettem, és a mai napig viselem a koronacsakra tisztító és töltő karkötőket, illetve a Karma Killer kristályok közül az Atlantisz karkötőt. Nagyon szeretem napi szinten hallgatni a koronacsakra Anamé meditációkat, valamint a koronacsakrára is végeztem 21 napos vízkúrát.

Mára ezen a területen is jobb lett az energiaáramlás, és megtapasztaltam, hogy létezik egy nagyobb erő, ami megtart, segít és amiben bízhatok. Megváltozott a gondolkodásom az emberi élettel kapcsolatban. Már nem büntetésnek tartom az emberi létet, hanem csodálatos lehetőségnek a fejlődésre. Így, ha új helyzet vagy feladat érkezik az életembe, és megjelenik a félelem, illetve ebből adódóan az ellenállás, már gyorsan át tudom fordítani. Látom a lehetőséget, hogy azt a célt szolgálja, hogy több legyek általa és fejlődjek. 

Bár most három csakrát emeltem ki, úgy gondolom, mind hét csakra jobb állapotba kerülése segített, hogy az ellenállás, az elutasítás, félelem és az összehúzódás helyett megjelenjen bennem az elfogadás, a hála, az öröm, a szeretet és a kiáradás. A mai napig is dolgozom mind a hét csakrával.

Szeretem, hogy az Anamé Programban sokféle jógaóra és jógatanfolyam közül lehet választani, bár a COVID járvány hatására sokat változott a jógastúdiók helyzete, így most sajnos az Anamé jóga Budapesten működő két stúdiójában sincs lehetőség személyes gyakorlásra. Online azonban nagyon sokféle és változatos csakraspecifikus jógaórával és tematikus online jógakurzussal készülünk.

Ha valaki nem tudja eldönteni, hogy melyik jógaórával vagy -kurzussal kezdjen, az oktatók tudnak segíteni az online konzultáción. A weboldalon az Anamé órarendben találhatók az egyéni online órák, és itt találni a 15 perces online konzultációkat is, kiválasztva a megfelelő időpontot és az oktatót. Ha valaki egyéni terápiás órát szeretne, a harminc perces Skype-os egyéni órákat is az Anamé órarenden keresztül lehet lefoglalni.

Az Anamé jógagyakorlatok eltérnek a hagyományos jógától, ugyanis itt nem kell ászanákat és jóga légzést végezni. Ha valaki a jóga kezdőknek címszó alatt keres magának jógatanfolyamot, ő is bátran kipróbálhatja az Anamé jógát, mert egyszerűek a gyakorlatok, bárki el tudja őket végezni.

Nekem az Anamé Program segített és segít a mai napig is, hogy a hét fő csakra tisztításával és töltésével egyensúlyba kerüljek energetikailag, és ezáltal fizikai, érzelmi szinten és az életterületeimben is egyensúly teremtődjön.

A tettek ereje

Az Anamé Program hatására elkezdtek leoldódni a régi minták, én pedig kapva ezen, nem várok arra, hogy teljesen kitisztuljanak a csakrák, hanem kezembe vettem a dolgokat. Ma már egyszerűen nekiállok mindannak, ami ellenállást okoznak bennem. A folyamatos gyakorlás és az Anamé Program kiegészítőinek a használata mellett a következőt teszem: 

1. Tudatosítom magamban, hogy félek, és hogy legszívesebben elmenekülnék a helyzet elől.
2. Nem bántom ezért magam, hanem elfogadom a félelmet.
3. Elindulok, és annak ellenére, hogy ellenállás van bennem, megteszem, amit kell.

 

Most már nagyon hálás vagyok az ellenállásnak, mert tudom, hogy ha átjutok rajta, akkor sikerült meghaladnom egy félelmet, és szintet ugranom a fejlődésben. Tudom, ha ellenállás jelentkezik, akkor az jelzés, hogy ott lehetőség van a fejlődésre, ezért érdemes beleállni, és folytatni a gyakorlást. A gyakorláskor jelentkező ellenállás azt mutatja, hogy feszínre került egy újabb réteg, ami hamarosan le fog oldódni. Ám ez az energiaminta nem adja magát könnyen, mégpedig azért, hogy segítsen minket a fejlődésben, és abban, hogy meghaladjuk saját magunkat. 

 

Gyakorlók többször kérdezik tőlem is, hogy mit tegyenek, amikor ellenállásba ütköznek a gyakorlással kapcsolatban. Bár írtam korábban, hogy nekem pont a gyakorlás az, amivel szemben nem volt ellenállásom, az élet egyéb területein minden mással szemben azonban igen, így van tapasztalatom a kezelésével kapcsolatban.

 

A következőket szoktam ajánlani a gyakorlóknak.

 

1.Miután észrevette az ellenállást, fontos, hogy ezért ne bántsa magát.

2.Tűzzön ki maga elé kisebb célti. A gyakorlás esetén például, ha eddig 10-szer végezte el az ingyenes gyakorlatokat, akkor legyen csak 3 ismétlés. Ha esetleg ez is sok, akkor csak 1, de mindenképpen végezze el a gyakorlatot. Vagy ha időben nézem a gyakorlást, akkor 20 perc helyett legyen csak 10 perc, vagy akár csak 5 perc, de mindenképpen legyen gyakorlás.

3. Kezdje el még akkor is, ha nincs kedve.

4. Lehet, hogy a gyakorlás elkezdésével átfordul az ellenállás, és megjön a kedv. Ilyenkor, folytassa, és végezze el a teljes gyakorlatsort.

Bármilyen dologgal  kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy ha sikerül belekezdeni a feladatba, utána már megjön a kedvem, és örömmel tudom végezni. Nagyon szeretem azt a jó érzést, amikor megtettem valamit, amit előtte halogattam. Önbecsülést és tartást ad, és utána erősebbnek érzem magamat. Persze nem tagadom, sokkal jobb érzés és hatékonyabb is, ha halogatás és ellenállás nélkül végzem a feladatokat.Kedves Olvasó, remélem hasznosnak találtad az írásomat, és tudtam adni új nézőpontot, amely segít abban, hogy másként tekints a saját ellenállásaidra, vagy ha velünk gyakorolsz, akkor könnyebben legyőzöd az ellenállásodat a gyakorlással szemben.

A következő blogposztomban egy nagyon izgalmas témával szeretnék foglalkozni, ez pedig a párkapcsolat. Ismét saját tapasztalatokat fogok megosztani. Elmesélem, hogy nálam miként működött a párkapcsolat kérdése, és hogy az én változásommal hogyan alakult át a gondolkodásom ezzel a témával kapcsolatban. Ha érdekel, várlak szeretettel!

Köszönöm, hogy itt voltál velem, és remélem, hamarosan találkozunk!

Szeretettel,

Mária

 

 

Avagy célokról és célkitűzésről a csakrák szintjén és arról, hogyan segíti az Anamé Program a célok elérését

Köszöntelek, kedves olvasó!

 

Mivel ez az írás január elseje környékén jelenik meg, ezért gondoltam, hogy írok az újévi fogadalmakról, de nem is csak az újévi fogadalmakról, hanem a célokról úgy általában, hiszen ez valójában egy sokkal nagyobb téma.

Új év, új kezdet - sokan gondolnak így január elsejére, hogy ez egy jó alkalom megújulni, változni. Milyen célok merülhetnek fel az emberben? Például

...jó lenne elengedni régi mintákat, például leszokni a dohányzásról, kávéról, alkoholról...  

...vagy lehet, hogy új szokásokat kellene felvenni ahhoz, hogy a vágyott célt elérjük, például pontosan érkezni vagy reggel időben felkelni…

...talán az egészségért kellene többet tenni, például  jó lenne változtatni az étkezési szokáson, vagy elkezdeni sportolni, esetleg többet tartózkodni a szabad levegőn…

...jó lenne leadni a testsúlyból..

...vagy új munkát találni, vagy valami új dologba belekezdeni, mert követni kell a körülmények változását, például jó lenne megtanulni autót vezetni vagy a számítógépet használni…

...lehet, hogy valamilyen belső változásra lenne szükség, például jó lenne nyugodtnak és békésnek maradni a nehéz helyzetekben, vagy szeretetteljesebb lenni a nehéz emberi kapcsolatokban.

Mindig nagyon csodáltam azokat az embereket, akik olyan tudatosak és motiváltak, hogyátgondolják és összegzik az elmúlt évet, és levonva a tanulságokat, megtervezik, hogy mit szeretnének megvalósítani a következő évben. Sőt, még azt is végiggondolják, hogy ehhez mire van szükségük és mit kell tenniük hozzá, majd eszerint cselekszenek, és mindent megtesznek azért, hogy elérjék a céljaikat.

Ahogy ez nálam működött

Én nem voltam ennyire tudatos. Én egy folyamaton mentem és megyek még most is keresztül, hogy megtanuljak céltudatos lenni, valamint hogy legyen erőm és motivált maradjak a tettekhez.

Az  életemnek volt olyan időszaka, amikor egyáltalán nem tudtam megfogalmazni a céljaimat, nemhogy tegyek értük. Majd egy csomó célkitűzés tréning után eljutottam odáig, hogy már meg tudtam fogalmazni a céljaimat, elképzelnem is sikerült őket, de tettekre nem került sor, mert mindig találtam valami kifogást, hogy miért nem alkalmas most az idő, és miért lesz jobb holnap, vagy jövőre elkezdeni. A halogatástól rosszul éreztem magamat és ezt még fokoztam azzal is, hogy lustának és kényelmesnek gondoltam magamat.

Most már tudom, hogy ez nem így van. Oka van, ha valakinek nincsenek jól megfogalmazott céljai, vagy ha nem tud tenni értük, vagy mind a kettő egyszerre. Ma már tudom, hogy van kiút a céltalanságból és a tehetetlenség érzéséből.

Tudom, hogy nekem is van még ezzel feladatom, és ez blogjegyzet azért is született meg bennem, mert ez az év nagyon sok új dolog elé állított, ami rengeteg félelmet és ellenállást hozott fel bennem, és látom, hogy a félelmek hogyan hozzák létre az ellenállást, ami pedig  halogatáshoz vezet.

Úgy gondoltam, hogy én is megnézem magamban ezt a témát, és tudatosítom a folyamatokat. Szeretek időrendi sorrendben haladni, mert azt vettem észre, hogy gyönyörűen kirajzolódik a fejlődés folyamata.

Ahogy most visszaemlékszem a gyerekkoromra, nem volt nálunk divat az érzelmeket kimutatni vagy beszélni róluk. Az érzelmek létezése a gyengeségre utal és mi nem lehetünk gyengék. Sokszor hallottam anyukámtól, hogy legyek kemény, álljak bele a feladatokba, az élet ilyen. Ahogy most látom, van benne igazság, és jó, ha bele tudok állni a feladatokba. De a másik oldal, hogy ne vegyek tudomást az érzéseimről oda vezetett, hogy mindent elnyomtam magamban, mert sem a jó, a szeretetteljes érzéseket, sem a félelmet nem tudatosítottam. Ugyanakkor nagyon féltem mindentől és mindenkitől, de ezt nem mertem magamnak sem bevallani, és mindent megtettem, hogy a külvilág ne vegye észre.

Most már tudom, hogy, hogy az, amit magamról gondoltam, hogy lusta és tehetetlen vagyok, nem igaz. A félelmek azok, amelyek megakadályozták és a mai napig is megakadályozzák, hogy kezdeményezzek, vagy belevágjak valami újba vagy ismeretlenbe.

A változás első szele

Az életem első 35 évét úgy éltem le, hogy olyan céljaim voltak, amiket körülöttem élő embereknél láttam. Iskolákat elvégezni, hogy könnyebb életem legyen, mint a szüleimnek volt. Majd férjhez menni, legyen családom, szülessen gyerekem, és mindez egy szép családi házban. Legyen egy olyan munkám, amit szeretek, legyen meg az anyagi biztonság. Tudjak utazni, nyaralni, és lehetőleg minél kevesebb kihívással, a biztonságra törekedve éljem le az életem. Ez egy darabig ment is, de az élet valahogy mást akart tőlem...

 

Megjelent ugyanis az életemben egy olyan cég és üzleti lehetőség, ami felforgatta az addigi magamról és az életről alkotott elképzeléseimet. Ekkor kezdtem el megismerkedni a különböző tréningekkel és módszerekkel, amelyek kiszedtek abból a reménytelenségből, hogy áldozatként éljem le az életem. Fantasztikus volt felismerni, hogy képes vagyok változni és változásokat létrehozni az életemben. 

Ez 25 évvel ezelőtt történt, és ekkor kezdtem el a célok fontosságáról tanulni, valamint a célok kitűzésével is foglalkozni. Elkezdtem magamon tudatosan dolgozni, és sok technikát tanultam, amikkel úgy gondoltam, hogy jobbá tudom tenni az életemet. Többek között foglalkoztam a célok kitűzésével és elérésével is.

Nemcsak azt mertem már elképzelni, amit addig láttam a környezetemben, hanem bátorítást kaptam arra, hogy merjek álmodni, legyenek nagyobb céljaim, és gondoljak nagy dolgokra  még akkor is, ha még nem tudom elhinni vagy lehetetlennek tartom őket. Majd, ha megvan a vágyott cél, akkor induljak el megvalósítani.

Ezeken a tréningeken főleg azt tanultam meg, hogy legyenek álmaim. Gondoljam végig, mire vágyom, hogyan szeretnék élni, mit szeretnék megtapasztalni. Képzeljem el a körülményeket, hogy kik vesznek körül. Rajzoljak egy nagyon részletes képet, ami legyen  színes és részletes. Ha tudok, illatokat, ízeket és hangokat is kapcsoljak a képhez, és figyeljek közben a testemben jelentkező jó érzésekre, az örömre és a boldogságra. Majd gondoljam végig, hogy mire van szükségem, és mit kell tennem ahhoz, hogy mindez megvalósuljon… és kezdjek el cselekedni.

Az álmaimat még össze tudtam írni és és el is képzeltem őket, de amikor a tettekre került a sor, egyszerűen lefagytam. Azt éreztem, hogy nincs meg a kellő lendület, mintha valami folyamatosan visszahúzna. Olyan érzés volt, mint amikor az autóvezetésnél egyszerre nyomja az ember a gázt és a féket is. A célok és a hozzájuk kapcsolódó jó érzések adták az elindulás vágyát, de a másik oldalról húztak vissza a félelmek, amik megakadályozzák hogy cselekedjek és tegyek azért, hogy elérjem a céljaimat.

Ezek a félelmek olyan mélyen voltak bennem, hogy nem láttam rájuk, csak a kettősséget éreztem: hogy szeretnék valamit, de nem vagyok képes elindulni és tenni érte. Szétszedett ez az érzés, nem értettem, ugyanakkor bántottam magamat azzal, hogy mindez azért van, mert lusta, kényelmes és tehetetlen vagyok.

Több  célkitűzéstréningen is tanultam, és próbáltam alkalmazni, hogy a vágyam a cél eléréséhez nagyobb legyen, mint a félelmem. Ez ideig-óráig sikerült is, de valahogy mindig visszacsúsztam.

Nagyon szerettem a célkitűzéstréningeket. Mindig motiváltan mentem haza, és biztos voltam abban, hogy megvan a tuti megoldás, és végre a cselekvés is könnyen fog menni, de a kurzusok után napról-napra csendesedett el bennem az erő és a lendület, ami a tettekhez kellett volna. Olyan dolgot kellett csinálnom, ami a komfortzónán kívül esett, és ez olyan mély és számomra is tudattalan félelmeket mozgatott meg, amelyek megbénítottak, ha cselekedni kellett.

Mivel én mindig csendes, visszahúzódó voltam, inkább megfigyelőként voltam jelen a helyzetekben, és  félelmetes volt kilépni a passzivitásból és aktívvá, kezdményezővé válni. Akkor még nem tudtam ezt így megfogalmazni, csak azt éreztem, hogy hiába vannak meg  a céljaim, mégis amikor a tettekre került a sor, mindent kitaláltam, hogy ne kelljen őket megtenni. Elkezdtem más dologgal foglalkozni, húztam az időt, halogattam, majd megnyugtattam magamat, hogy holnap megteszem. Aztán jött a holnap, és kezdődött minden elölről. Hogy ennek az időhúzásnak mi lett a vége?

Az egyik, hogy az adott dolgot addig halogattam, míg végül feledésbe merült és nem tettem meg. Vagy hosszas vergődés után végre megtettem, és amikor túl voltam rajta, nagyon boldogító és jó érzés volt, hogy megcsináltam, és nem értettem, hogy miért húztam ilyen soká az időt, amikor az sem volt jó érzés. Mennyire ismerős ez a viselkedésminta, illetve a hozzá tartozó érzések?

Nem értettem, miért félek ennyire megtenni egyszerű dolgokat. Magamban kerestem a hibát, és jöttek a szokásos gondolatok, hogy lusta, tehetetlen és kényelmes vagyok. Legbelül éreztem, hogy ez nem igaz, mégis sokat bántottam magam ezért. 

És még valami eszembe jutott: volt egy rendszeresen visszatérő álmom a tehetetlenséggel  kapcsolatban. Míg mások zuhannak vagy repülnek álmukban, addig nekem a tehetetlenség kimerült érzése jött, az, hogy nem tudok valami feladatot elvégezni vagy egy megadott  helyre eljutni, pedig nagyon küzdöttem érte. Ilyenkor kimerülten, fáradtan és csalódottan ébredtem fel. Ennyire mélyen volt bennem a tehetetlenség érzése. 

Elkezdődik a gyökeres átalakulás

Itt tartottam, amikor, 2011 januárjában részt vettem az első Anamé jóga órán. Nem tudtam, hogy az életem legnagyobb kalandjába kezdtem, amely teljes egészében megváltoztat és új irányt ad az életemnek.

Ahogy már írtam a korábbi blogposztjaimban, a fejlődés mindig érdekelt, az Anamé Programot azonban az anyagi helyzetem javítása miatt kezdtem el. Azért, hogy 50 évesen el tudjam tartani magam, megteremtsem az anyagi biztonságot, és hogy találjak munkát, végül azonban ennél sokkal többet kaptam. Ugyanis az Anamé Programmal és Balázs Valéria Anaméval történő találkozásom az egész életemet megváltoztatta.

Az Anamé Program nem egy újabb technika vagy tudás elsajátításában segít, hanem ellentétesen működik: letisztítja rólunk mindazt, ami felesleges, tehát a félelmeket, a régi és berögzült gondolatokat, és a világnézetet, ami mind megakadályozzák, hogy azok legyünk, akik valójában vagyunk.

 

Most két kérdés is felmerülhet benned, kedves olvasó:

Hogyan tudja az Anamé Program elérni, hogy a régi minták leoldódjanak?

Én már az első jógaóra után éreztem, hogy több lett az energiám, nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem, pedig csak egyszerű mozgásokat és légzéseket végeztünk. A Karma Killer jóga nem egy hagyományos budapesti jógamódszer. Egyáltalán nem kell jártasnak lenni a jógatanfolyamokban és ismerni a jógalégzést ahhoz, hogy ezeket a gyakorlatokat elvégezzük. Én sem jártam korábban jógaórákra, semmit nem tudtam a kundalini jógáról, és a kundalini erőről sem hallottam még.

Azt, hogy hogyan működik és hat az Anamé Program, azt Balázs Valéria Anamé a Csakra program könyvében részletesen és nagyon egyszerűen leírja. Mivel nagyon érdekelt Anamé véleménye, az első órák után elolvastam a könyvet, de az igazi tudást a saját tapasztalataim által szereztem meg.

Abból, hogy napi szinten elkezdtem végezni az Anamé jógagyakorlatokat, majd folyamatosan hordtam az Anamé által energetizált csakratisztító karkötőket, azt vettem észre, hogy egyre több az energiám és egyre jobban érzem magamat. A mindennapokban nyugodtabb, békésebb lettem, és jobban tudok figyelni, fókuszálni a feladatokra és az emberekre.

Az Anamé Program a test energiarendszerével, a hét fő csakrával dolgozik. Nem a csakrák megnyitásával, hanem  a csakrák tisztításával és töltésével éri el, hogy fizikai, lelki és szellemi téren is létrejöjjön az egyensúly.

A csakratisztítással azt tudom elérni, hogy leoldódnak a régi félelmek, amelyek annyira beszorítottak, hogy megbénítottak és cselekvésképtelenné tettek. Ez természetesen nem egyetlen jógaóra hatására történt meg. Tudom, hogy idő kellett a félelmek kialakulásához és beépüléséhez, ezért türelmes vagyok magamhoz és a bennem zajló folyamatokhoz. Tapasztalom magamon, hogy egyre kisebbek a félelmeim, sőt van ami már teljesen elmúlt.

Nem kell, hogy tudatosak legyünk a félelmekre, és a keletkezésükről sem kell tudni semmit, az Anamé jógagyakorlatok és az energetizált Anamé Program eszközök így is segítenek abban, hogy ezek a blokkok lekerüljenek rólunk.

A mai napig is rendszeresen gyakorlok. Nagyon élvezem a sokféle óratípust, amelyek az Anamé órarendben találhatók. Aki úgy érzi, hogy, még csak a kezdőknek való jógatanfolyamok után érdeklődik, azokat is biztatom, hogy bátran válogassanak a csakraspecifikus órák között, mert biztosan el fogják tudni végezni az Anamé jógagyakorlatokat.

Az Anamé Program Budapesten két jógastúdióval is rendelkezik, ahol személyes gyakorlásra van lehetőség, ám a jelenlegi helyzet miatt az egyéni és a csoportos jógaórák és jógatanfolyamok is csak online elérhetők.

Hogyan segített az Anamé Program a céljaim elérésében?

Amikor részt vettem az első Anamé jógaórán és megismerkedtem Balázs Valériával, az volt az érzésem, hogy megtaláltam azt a módszert, amely megadja a megoldást az életemre. Segít abban, hogy meghaladjam a félelmeimet, de nem úgy ahogy régen tettem, hogy elnyomom őket és nem veszek róluk tudomást, hanem valódi megoldást ad. Az Anamé jógagyakorlatokkal, amit Karma Killer jógának nevezünk, valamint az Anamé Program többi eszközének segítségével sikerül leoldani azokat az energiamintákat, amelyek a félelmet okozzák.

Végre azokkal a félelmekkel tudtam és tudok a mai napig is foglalkozni, amelyek hátráltatnak abban, hogy megtegyek olyan dolgokat, amelyek a változáshoz, a fejlődéshez, illetve a céljaim eléréséhez szükségesek.

Hiszen hiába vannak álmaim, céljaim, ha a félelmek olyan nagyok, hogy nem merem megtenni azt, ami szükséges ahhoz, hogy megvalósítsam őket. A félelmek megbénítanak és visszahúznak, mert nagyobb és erősebb érzelmek, mint a vágy, hogy elérjem amit szeretnék. Az Anamé Program hatására azonban el tudtam érni, hogy  leoldódjanak a cselekvéstől visszahúzó félelmek.

Szeretnék elmesélni egy konkrét példát. Ahogy már írtam, féltem az újtól és az ismeretlentől. Nem mertem egyedül utazni az országon belül sem, nemhogy külfödre, ahol minden ismeretlen, és a nyelvet sem beszélem. Inkább nem mentem sehová.

Idén nyáron azonban a munkám miatt rá voltam szorítva, hogy egyedül utazzak repülővel Londonból Budapestre, majd vissza. Végig nagyon izgultam, de megtettem. A visszaúton egyedül ismeretlen helyre utazni a londoni közlekedéssel, majd a repülőtéren megtalálni és egyedül intézni a beszállást - nekem régebben már a gondolattól is halálfélelmem volt. Egy évvel ezelőtt biztosan tudom, hogy ezt nem tettem volna meg.

Röviden összefoglalva az Anamé Program a jógagyakorlatokkal, valamint az Anamé kristályokkal, az Anamé csakravizekkel és az Anamé hanganyagokkal a célokkal kapcsolatban a következőkben segített:

 A harmadik szem szintjén 

• tudjam, mi az, amit szeretnék elérni
• ezt pozitívan fogalmazzam meg
• képzeljem el, amilyen részletesen csak tudom, hogy milyen lesz az életem, ha már megvalósult

 A szívcsakra szintjén

• legyen meg annak az öröme és boldogsága, hogy már az álmaim szerint élek
• legyen hála a szívemben a cél megvalósulása miatt, és érezzem, hogy  megérdemlem

A köldökcsakra szintjén

• legyen meg az erőm, a szándékom, és motivált legyek, hogy elérjem a céljaimat

 A gyökércsakra szintjén

• legyen meg bennem a biztonság érzése, ami szintén segíti a cselekvést

 A koronacsakra szintjén

• legyen bennem bizalom, hogy az isteni segítség is folyamatosan támogatja, hogy megkapjam amit szeretnék

Mit teszek még, hogy elérjem a céljaimat?

Megtanultam, hogy túl kell lépnem a félelmeimen, és ha félek, akkor is meg kell tudnom tenni a szükséges lépéseket és főleg azokat a dolgokat, amelyek ismeretlenek számomra. Nekem mindig ez okozta a legnagyobb nehézséget: a félelem az újtól, az ismeretlentől, hogy nem vagyok elég jó, hogy elrontom, illetve a félelem a hibázástól és attól, hogy nem vagyok képes rá. Ezek nagyon mélyen húzódó félelmek, de az Anamé Program hatására ezek a minták vagy csomagok jelentősen csökkentek. Még van feladatom, de tudom, hogy idővel teljesen el fognak tűnni.

Ezt a csodálatos változást már érzem az életemben, és sokkal szabadnak és élőnek érzem magamat. Ha pedig érzem, hogy elural a félelem és menekülnék ki a helyzetből, akkor tudatosítom magamban, hogy mi történik, és a félelem ellenére, vagy azzal együtt, de megteszem amitől félek. Erre régen nem voltam képes.

A félelemből adódó cselekvés hiányról és a halogatásról írtam a legtöbbet, mert ezt érzem magamnál a leginkább megoldandó feladatnak. Tudom, hogy az Anamé Program segít a még meglevő félelmeket is leoldani, és ami a gyengeségem volt, az lesz a legnagyobb erősségem

 

Balázs Valéria Anamé a Csakra program című könyvében részletesen leírja a csakrák működését. Ha a csakrák szintjén nézzük, akkor a köldökcsakrához tartozik az, hogy legyenek céljaink. A köldökcsakra felelős azért is, hogy legyen erőnk a céljaink eléréséhez. Hogy erős legyen a szándék, és tudjuk magunkat, vagy ha kell, akkor másokat is motiválni a cél elérése érdekében. Mivel addig nálam a köldökcsakra alulműködött, már számomra is érthetővé vált, hogy miért voltam visszahúzódó.

Most már nem bírálom magam azzal, hogy lusta, kényelmes, vagy tehetetlen vagyok, hanem elfogadom, ha megjelenik a félelem vagy a visszahúzódás. Napi rendszerességgel  végzem az Anamé jógagyakorlatokat, használom a csakratisztító karkötőket, hallgatom az Anamé frekvenciákat, és amikor van lehetőségem, fogyasztom az Anamé csakravizeket is.  A mindennapi életben pedig a félelmek ellenére is megteszem, amit meg kell tennem, és közben figyelem magam, hogy miben változtam. Ettől nagyon sokszínűek, izgalmasak és élők a napjaim.

A célok elérésével kapcsolatban most elsősorban azokról a félelmekről írtam, amelyek gátolják a cselekvést, de fontos, hogy megérezzük a szívünkben, hogy megérdemeljük azt, amit szeretnénk elérni, illetve hagyjuk, hogy megtörténjen. Erről is fogok még részletesen írni, a folytatás hamarosan következik.

 

Örülök, hogy itt voltál velem, és remélem, hamarosan újra találkozunk!

 

Örülök, hogy ismét benéztél hozzám, ha pedig most olvasod először az írásomat, akkor Isten hozott!

 

 Köszöntelek kedves Olvasó!

 

Itt van a karácsony, az év legfontosabb ünnepe.

 

Ilyenkor nagy a készülődés, hogy a szeretteinket olyan karácsonyi ajándékkal lepjük meg, amivel igazán örömet tudunk szerezni nekik.

Próbáljuk kitalálni, hogy ki minek örülne a legjobban. Mert nagyon jó adni és örömet szerezni másokna. Izgalmas kérdés persze az is, hogy mi legyen a karácsonyi menü.

Milyen finomságok kerüljenek az asztalra? Legyenek tradicionális karácsonyi ételek, vagy inkább valami újdonsággal akarjuk meglepni a szeretteinket?

Ideje összeállítani a bevásárlólistát és megtervezni a feladatokat, majd elvégezni mindazt, amit kitaláltunk.

Majd elérkezik a karácsony, a szenteste, és az egész család végre együtt van. Mindenki örül egymásnak, kibontják  az ajándékokat, és vidáman nevetgélve élvezik egymás társaságát és a közösen elfogyasztott vacsorát.

 Ez egy ideális állapot, és a reklámok és a filmek is erre ösztönöznek minket.

Vásárolj, költekezz, készülődj, és tedd mindezt boldogan, mert a karácsony erről szól.

Biztosan így van? Neked mi a véleményed, te hogy látod ezt?

Ezt  az ideális képet szerettem volna én is megvalósítani és megélni felnőttként a saját családommal, de nem sikerült...

Vagyis részben. Az ajándékozás megtörtént, a bevásárlás, a vacsora elkészítése szintén, a nagy család is együtt volt, de mégis... - nekem hiányzott az öröm. Feladatnak, megfelelésnek éltem meg a karácsonyi ünnepekre készülődést és magát az ünnepet is. Mindig túlhajtottnak éreztem magamat. Egyrészt olyan sok volt a feladat, a munka, hogy mire a karácsonyi vacsoráig eljutottunk, teljesen elfáradtam.

A költekezés része is zavart, úgy éreztem, nem kellene ennyi pénzt, időt és figyelmet fordítani az ajándékok beszerzésére.

Az volt mindig bennem, hogy ezt biztosan lehetne egyszerűbben és nyugodtabban is csinálni, úgy, hogy abban igazi béke és szeretet legyen.

De nem jutott eszembe, hogy kiálljak magamért, csak követtem a családi mintát és az elvárásokat. Meg kell mondjam, a családon belüli kapcsolataink sem voltak mindig felhőtlenek, de ilyenkor eljátszottuk, hogy minden rendben van.

Felszínesnek éreztem ezeket a családi karácsonyokat, és alig vártam, hogy túl legyünk rajta. 

De nem akarok panaszkodni, mert ha arra gondolok, hogy milyen sok ember van, akinek nincs családja, vagy akinek a pénze még arra sem telik, hogy ételt vegyen magának, nemhogy ajándékot, akkor összeszorul a szívem, és úgy érzem hálátlan vagyok. 

Nem, tényleg nem panaszkodni akarok, mert valóban bőségben és nagyon szép és jó körülmények között töltöttem a karácsonyi ünnepeket, de annyiszor éreztem azt, hogy hiába van meg mindenem anyagilag, valami mégis hiányzik.

 

...valójában mi hiányzott? 

A mély emberi kapcsolatok, amikor nem felszínes dolgokról beszélgetünk. Amikor őszinték és szeretetteljesek vagyunk egymáshoz. Amikor odafigyelünk egymásra és meghallgatjuk, megértjük, amit a másik mond. Fogalmazhatom úgy is, hogy szívtől szívig kapcsolódunk.

 Egész életemben ilyen kapcsolódásra vágytam a szüleimmel, a párkapcsolataim során, a gyerekemmel, a munkatársaimmal és minden emberrel, csak azt nem tudtam, hogy hogy lehet ezt megvalósítani. 

Az életem nagy részében a másik embertől vártam el, hogy másképp viselkedjen. Azt gondoltam, hogy ha ő megváltozik, akkor majd én is biztosan máshogy fogom érezni magamat.

 Közel 40 évig vártam arra, hogy a világ és a körülöttem élő emberek alakuljanak át úgy, ahogy én jónak és helyesnek látom, és akkor majd elégedett és boldog leszek.

Na persze ez az, ami nem történt meg… úgyhogy szenvedtem. 

 De ez a szenvedés vezetett végül oda, hogy elkezdtem kutatni a megoldás után.

Mivel a külvilágot nem tudtam megváltoztatni, elindultam a bennem lévő belső világ felfedezésére…15 éven keresztül jártam tréningről tréningre, rengeteg módszert kipróbáltam, egy egész könyvtárnyi könyvet elolvastam, amikor  2011. januárjában rám talált  az Anamé Program. 

 Az igazi átalakulás ekkor kezdődött. 

Korábban azt gondoltam, ha majd többet tudok, akkor jobban fogok működni a világban, ezért egyre több tudáshoz és információhoz akartam jutni.

De az Anamé Program nem kívülről érkező tudást és újabb információkat ad,  hanem egyszerű gyakorlatokkal, a légzés és a figyelem segítségével a régi tapasztalatok, emlékek energialenyomatát oldja le. (Ezt hívjuk Karma Killer jógának, és ebben olyan energiagyakorlatok vannak, amelyek a test hét csakrájára hatnak.) Ennek segítségével fel tudjuk fedezni, hogy kik is vagyunk valójában. A gyakorlás révén meg tudjuk ismerni és meg tudjuk változtatni belső világunkat. Mivel az  Anamé Program életmód egy komplex transzformációs rendszer, a jógagyakorlatok mellett használhatod az Anamé Program kiegészítőit is (csakravizek, Anamé meditációs hanganyagok, Anamé kristályok, könyvek). 

Amióta elindultam az Anamé Program útján, gyökeresen megváltoztak a karácsonnyal kapcsolatos gondolataim és érzéseim is. 

 Mert a megoldás belül van! Bárhogy alakul a világ, bármit tesznek vagy mondanak mások, most már tudom, hogy ha én erős és nyitott szívvel rendelkezem, meg tudok maradni a középpontomban és meg tudom tartani a nyitottságot, az érdeklődést, a kíváncsiságot, vagyis a szeretetet a másik ember felé, a világ felé, akkor onnantól már én határozom meg, hogy hogy érzem magam egy helyzetben, egy szituációban. Vagyis onnantól nem a külvilág történései rángatnak.

 A karácsonnyal kapcsolatban is az mocorgott bennem - mint az életem során többször is -, hogy nem tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mi a problémám, csak azt éreztem, hogy nem jó, valami nincs a helyén. Vagy ha tudtam is, hogy őszinte és mély emberi kikapcsolódásra vágyom a felszínes és megfelelésből adódó együttlét helyett, akkor sem tudtam kiállni és képviselni azt.

 Ha a csakrák szintjén nézzük, akkor az, hogy kiálljunk magunkért, képviseljük magunkat és meghúzzuk a határokat, a köldökcsakrához tartozik.

Tudom, hogy ezen a területen is volt feladatom, illetve még mindig dolgozom azon, hogy ki merjek állni azért, amit helyesnek tartok… de már sokkal jobban megy, mint valaha.

 Az utóbbi 10 évben pedig teljesen átalakult, hogy mit jelent számomra a karácsony. 

 A bevásárlás, a készülődés és a főzés helyett a karácsony szellemisége lett a meghatározó. Erről még fogok írni, de még egy kicsit visszatérek a nagy, családi közös együttlétekre.

 Ahogy az Anamé Program segítségével elkezdtem változni, és a szívemben lévő sértettség és harag elkezdett kitisztulni, úgy lettem sokkal nyugodtabb és elfogadóbb a világgal és az emberekkel szemben. Örömmel és élvezettel voltam képes beleállni és végigvinni olyan nagy családi karácsonyt sütéssel, főzéssel, amitől régen teljesen kikészültem.

 Az, hogy ennyire megváltoztam, nagyon jó visszajelzés volt magamról és az Anamé Programról is. Egyértelművé vált számomra, hogy ez egy nagyon hatékony módszer.

Szeretem az életben ezeket a visszajelzéseket. Szívesen térek vissza és teljesítem azokat a feladatokat, amelyeket régebben elutasítottam, vagy amikhez haraggal álltam hozzá. Szeretem tudni, hogy hol tartok a változásban, és ebben segít, ha újra és újra beleállok ezekbe az élethelyzetekbe mindaddig, amíg azok fennállnak. Mert az élet úgy hozta, hogy végül az életemből a nagy családi karácsonyi együttlétek teljesen eltűntek...

Nekem ez olyan, mintha egy vizsgán mentem volna át, teljesítettem és már nem kapom meg újra feladatnak. 

 Az utóbbi 5 évben már teljesen másról szól számomra a karácsony.

 De most kanyarodjunk vissza egy kicsit még a gyerekkoromhoz, az akkori karácsonyokhoz. Az 1960-as években járunk. 

Számomra az év legizgalmasabb napja volt, de nem az ajándékozás és az étel miatt volt az, hanem mert nagyon különbözött a többi ünneptől. A szüleim otthon olyan hangulatot tudtak teremteni, amiben volt egy izgalmas várakozás, valahogy volt egyfajta szentsége. 

Mi valóban az angyalokat, a Jézuskát és a fényt vártuk, nem az ajándékokat. Igaz, gyerekként nem tudtam felfogni se az angyalokat, se Jézust, de nagyon misztikus volt - ez az érzés most is megvan bennem.

A szüleim ugyanis vallásosak voltak - erről írtam is az első blogposztomban -, hittek Istenben, de vallásos értelemben. Nekik haragos istenképük volt. Olyan istenhez imádkoztak, akinek meg kell felelni, mert ha nem, akkor megbüntet. Minden vasárnap elmentünk misére és természetesen karácsonykor is. Én gyerekként szinte semmit sem értettem abból, amit a pap mondott a mise alatt, sőt, sokszor fenyegetve éreztem magam a prédikációk alatt, megijesztettek, amik ott elhangzottak. Viszont nagyon szerettem a templom hangulatát. Szerettem a csendet, a gyertyák fényét, a tömjén illatát, a szertartás ünnepélyességét. Szerettem hallgatni az emberek énekét, imáját és az orgona hangját. Nem sok emlék maradt meg gyerekkoromból, de ez most is elevenen él bennem.

Karácsonykor pedig mindig elvarázsolt a betlehemi jászoljelenet, amely a kis Jézus születését mutatta be és a templomban volt felállítva.

 ...azután elkerültem otthonról, tanultam, felnőttem, és beszippantott az anyag világa. Nem mentem templomba, el is feledkeztem Jézusról, Istenről.

Férjhez mentem és bekerültem egy olyan családba, ahol a racionális és a materialista gondolkodás volt a jellemző. Élveztem, hogy sikeresek vagyunk anyagilag. Sokat dolgoztam, dolgoztunk, több vállalkozásunk is volt, amik jól mentek anyagilag, és Istenről valahogy elfeledkeztem. Akkor úgy éltem meg, hogy minden sikert és eredményt magának köszönhet az ember.

 ...és jöttek azok a karácsonyok, melyekről a posztom elején írtam.

Az anyagról szólt. Hiányzott belőle Jézus, hiányzott belőle az igazi szívbéli kapcsolódás. A középpontban az ajándékozás állt.

Nagy volt a rokonság, és mivel jó anyagi helyzetben voltunk, sok pénzt költöttünk 

ajándékokra. Annyira, hogy már kezdtem én is túlzásnak  tartani. 

A másik dolog, aminek túlságosan sok figyelmet szenteltünk, az a karácsonyi menü volt. Meg akartam felelni mindenkinek, ezért sokfélét készítettem rengeteg munkával. A végén úgy elfáradtam, hogy már semmihez sem volt kedvem.

Morcos voltam és fáradt, nem tudtam megtartani az ünnepi hangulatot.

Ahogy már írtam korábban, alig vártam, hogy vége legyen az ünnepeknek.

Éveken keresztül minden évben megfogadtam, hogy a következő karácsony máshogy lesz, és figyelni fogok arra, hogy ne készüljek ki, de nem tudtam betartani.

Majd 15 évig teltek így a karácsonyi ünnepek… Nagy hajtásban, sok munkával és kevés szeretettel.

Számodra milyenek a karácsonyok? Lehet, hogy ismered, hogy milyen érzés, amikor túlhajtod magad, mert meg akarsz felelni külső elvárásoknak - vagy az is lehet, hogy csak benned vannak ezek a késztetések és nem is a környezetedből jönnek, csak te hiszed azt. 

Mi az ami megváltozott?

 Az én gondolkodásmódom és hozzáállásom magamhoz, az ünnepekhez és konkrétan a karácsonyhoz, valamint Istenhez. Nagyon örülök, hogy ez már ennyire másként van jelen az életemben!

Akkor még nem gondoltam, hogy a karácsony ünnepéről, Jézusról és Istenről egyszer majd teljesen megváltozik a világképem. 

...és azt sem gondoltam volna soha, hogy ezt meg is osztom majd másokkal… pedig most pont ez történik.

Részletesen leírtam, hogy fizikai szinten mit jelentett és hogyan nyilvánult meg az életemben a karácsony. De nemcsak ez, hanem a karácsony szellemisége is nagyon átalakult bennem, és nagyon élvezem, hogy ennek a változásnak a folyamatát végiggondolhatom és megoszthatom veled, kedves olvasó.

 Ahogy írtam tehát, gyerekkoromban vallásos nevelést és ezzel vallásos világnézetet kaptam. Emlékszem, naponta többször is imádkoztunk: minden lefekvés előtt, az étkezések előtt és után is - megköszöntük és hálát adtunk az ételért, amit elfogyasztottunk. Én akkor egyáltalán nem értettem, mit csinálunk, vagy inkább nem éreztem át ennek a jelentőségét. Most már úgy látom, hogy szép volt ez a hozzáállás a szüleim részéről - mennyi tisztelet és és alázat volt bennük!

Az, hogy rendszeresen jártam a szüleimmel templomba, nagyon meghatározó élménye volt az életemnek. Általános iskolás koromban hetente hittanórákon vettem részt, ahol a “pap bácsi” a bibliából olvasott  fel nekünk és magyarázta  a tanítást. Mindig nagyon figyeltem, de igazából nem értettem belőle semmit.

Mesének tartottam, néha zagyvaságnak és mindehhez még félelem is kapcsolódott, mert egy büntető Isten képe volt előttem, aki megdorgál, ha nem az ő kedve szerint cselekszem.

Amikor középiskolás lettem, elmaradtak a hittanórák, a templomba járások. Az iskolákban a materialista szemlélet uralkodott. Az anyag, a tudomány, a tudás volt az elsődleges, Istenről teljesen megfeledkeztem.

Majd a főiskolán kifejezetten olyan tantárgyaink voltak, amelyek a materializmust és a szocializmust tanították nekünk, sőt vizsgázni is kellett belőle. 

Mondanom sem kell, ezt sem értettem. Nehéz volt megjegyezni az itt tanult elméleteket, mert nekem zagyvaságnak tűnt, de “Isten segítségével” valahogy levizsgáztam ezekből a tantárgyakból is. Az iskolák elvégzése után elkezdtem a felnőtt életem, és úgy gondoltam, hogy nem kérek sem az egyház, sem az iskolák tanításából. Majd én a saját erőmre támaszkodva alakítom ki az életemet és találom meg a saját utamat!

 

 

 Az Anamé Programmal történő találkozásom viszont megváltoztatta a világnézetemet.

 ...hogyan történt a változás? 

Mindegyik blogposztomban megemlítettem már, hogy az Anamé Programot annak idején egzisztenciális okok miatt kezdtem. Az volt a célom vele, hogy 50 évesen újra tudjam kezdeni az életemet. Meg akartam találni azt a munkát, amivel el tudom tartani magamat, illetve meg tudom teremteni magamnak az anyagi biztonságot.

 Akkor még nem gondoltam, hogy a karácsonyról, Jézusról és Istenről is ennyire megváltozik  a világképem. ...és azt sem gondoltam volna, hogy ezt majd meg is osztom másokkal...

 2011-ben, amikor elmentem az első Anamé jógaórára, nem tudtam, hogy olyan energiagyakorlatokat fogunk végezni, amelyekkel a csakrák tisztítását és a csakrák feltöltését érjük el. Fontos tudni, hogy az Anamé Program nem a csakrák megnyitásával foglalkozik, hanem azokat hozza egyensúlyba.

(Azt, hogy hogyan lehet megteremteni a csakrák harmonikus működését, Balázs Valéria Anamé a Csakra Program című könyvében részletesen és érthetően leírja.)

A csakrákról, a különböző jógairányzatokról és a kundalini jógáról sem volt mélyebb ismeretem vagy tapasztalatom. Számomra nagyon érdekes volt pl. megtudni  Anamé véleményét a kundalini energiáról, amit bárki el tud érni és meg tud hallgatni ezen a linken: https://www.youtube.com/watch?v=YgLKn1pBuRU&t=686s  

 Olyan egyszerűek és könnyen végezhetőek voltak a gyakorlatok a jógatanfolyamon, hogy azoknak is nyugodt szívvel ajánlom, akik kezdőknek való jógát keresnek maguknak.

Nagyon élveztem ezeket az egyszerű légzőgyakorlatokat, mert már a jógaóra közben is lehetett érezni, hogy máshogy hatnak, mint az edzőteremben végzett fizikai gyakorlatok. Össze tudtam hasonlítani, mert rengeteget edzettem, mozogtam, sportoltam korábban. Az elfáradás helyett frissességet, könnyedséget, felszabadultságot éreztem. Már az első óra után éreztem, hogy több lett az energiám. Azonnal megtapasztaltam, hogy az Anamé Program energiával dolgozik és nagyon hatékony.

(Az Anamé Program két budapesti jóga stúdióval is rendelkezik. Jelenleg  személyes órán nem lehet részt venni, de online mind az egyéni, mind a csoportos órák elérhetők. Sokféle kurzus és csakraspecifikus óra közül lehet választani. Az Anamé órarendben meg lehet találni az órák rövid leírását, az időpontokat és a bejelentkezés is itt történik.)

 Igaz, hogy kezdetben nálam a gyökércsakra és a hozzá kapcsolódó életterület (az anyagi és érzelmi biztonság, valamint a munka és a pénz) volt a fókuszban, de én nemcsak az ezekről szóló gyakorlásokon, hanem minden órán, kurzuson és táborban részt vettem. Bármilyen Anamé jógaórára mentem, mindig azt tapasztaltam, hogy az energia ott dolgozik rajtam, ahol a legnagyobb szükségem van rá, és az egész test energiarendszerére egyszerre hat.

Így nemcsak a gyökércsakrám területe kezdett egyensúlyba kerülni, hanem a köldök-, a szív- és a koronacsakra területe is.

 ...és ez hogyan mutatkozott meg a karácsonyi készülődés időszakában?

 Ahogy a szív területéről elkezdtek kitisztulni a régi sérelmek és a harag a karácsonnyal és a családdal kapcsolatban, úgy tudtam máshogy állni a feladatokhoz. De a szívcsakra területe nemcsak kitisztult, hanem új energiával, új minőséggel tudott feltöltődni, és ez nem volt más, mint a szeretet és az elfogadás.

Ebben az átalakulásban nagyon sokat segítettek az Anamé energetizált kristályok.

A mai napig hordom a szívhez tartozó csakratisztító karkötőt és természetesen a párját is, ami tölti ezt a területet. Tudom, hogy az, hogy a szívcsakrám jobb állapotba került, az segített abban, hogy elfogadva a helyzetet szeretetteljes maradjak és végig tudjam vinni a nagy családi karácsonyt úgy, hogy közben én is jól éreztem magamat.

 És hogy hogy látom most a karácsony ünnepét és mit ad számomra?

Hogyan töltöm a karácsonyt most? 

 Nekem most a béke, a szeretet, a befelé figyelés időszaka és kapcsolódás Istenhez, vagyis egy magasabb energiához. Nekem Isten nem egy elvont fogalom, nem is egy dörgedelmes, szakállas ember, aki az égből figyeli a jó és a rossz cselekedeteket, hanem egy magasabb energiaszint. Egy olyan erő, amit meg tudunk érezni és tapasztalni a testben az érzelmi állapotunkon keresztül. Abban, hogy megváltozik a viselkedésünk, a gondolkodásunk.

Az Anamé Program abban segít, hogy végigmenjünk ezen a folyamaton, és amint lekerülnek rólunk a régi minták, megérkezzünk ahhoz az Isteni részünkhöz, ami nem más, mint a feltétlen szeretet. A karácsony nekem azt jelenti, hogy az anyag világában megszületett Jézus, egy olyan ember, aki megmutatta a világnak az isteni, vagyis a feltétel nélküli szeretetet.

 Nekem a karácsony a szeretet ünnepe, de ez már nem az ajándékozásban és a hatalmas vacsorák készítésében mutatkozik meg.

Azzal sincs semmi baj persze, ha valaki örömmel végzi ezeket a dolgokat, de ez nálam nem így működött.

Sokkal jobban szeretek ebben az időszakban még többet gyakorolni, meditálni és  kurzusokat tartani. Nekem ettől lesz szép a karácsony. 5 éve, amióta az Anamé Program oktatója vagyok, minden évben részt vettem a karácsonyi kurzusok megtartásában, és ez számomra az igazi öröm!

 Ahogy meséltem már, az Anamé Programban energiával dolgozunk.

A csakratisztítással és a csakrák töltésével elérjük, hogy a régi minták oldódjanak, és képesek legyünk megérezni a testünkben és a testünk körüli térben az energia áramlását. Meg tudjuk tapasztalni, hogy többek vagyunk, mint a fizikai testünk.

Meg tudjuk érezni azt az erőteret, amely körülvesz, megtart, és amelyhez folyamatosan tudunk kapcsolódni. A gondolkodás és az elképzelés helyett valóban megtapasztalom, hogy létezik valami, ami nagyobb nálam. 

 Az Anamé Program segített abban, hogy megtaláljam a karácsony igazi lényegét és érzetét, és ez nem más, mint a feltétel nélküli szeretet, amit az év minden napján és az élet minden pillanatában gyakorolhatok.

 Köszönöm és hálás vagyok azért, hogy így élhetek!

Köszönöm neked kedves Olvasó, hogy itt voltál velem, és remélem találkozunk a következő alkalommal is, amikor célokról, újévi fogadalmakról fogok írni ismét a saját tapasztalataim alapján.

 Várlak szeretettel!

Mária

 

 

Amikor nincs függőség a gyermek-szülő kapcsolatban, avagy őszintén a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatokról

 

 

 

 

 

Köszöntelek, kedves Olvasó!

 

 Örülök, hogy velem tartasz ebben a témában. A szülő-gyermek kapcsolat minden embert érint, és meghatározza az életünket. Az előző írásban a saját tapasztalataimat és változásomat írtam meg. Azt, hogy gyerekként mi élt bennem a szüleimmel, a nagyszüleimmel és az ősökkel kapcsolatban.

Az anyukámmal való kapcsolatról írtam a legtöbbet, mert az ő szerepe volt a legmeghatározóbb az életemben. Olyannyira, hogy ha most a szüleimre gondolok, mintha apukám nem is létezett volna. Egész életemben anyukámnak akartam megfelelni. Nagyon vágytam az elismerésre, a dicséretre és arra, hogy büszke legyen rám.

 A fizikai támogatást maximálisan megkaptam. Csodálatos, ahogy gondoskodott rólam, de ezt most utólag tudom csak értékelni. Gyerekként annyira nagy volt bennem a fájdalom, hogy ezt nem láttam és nem értékeltem, pedig rengeteg gyereknek nem volt és a mai napon sincsenek meg a megfelelő anyagi körülményei. Még belegondolni is fájdalmas, hogy a világon mennyi gyerek él az utcán otthon, család és étel nélkül, vagy nagyon rossz családi körülmények között. A fizikai és szexuális bántalmazásokról nem beszélve…

 Ha ilyen nehéz sorsú gyerekek életét látom, egyrészt nagyon megvisel, másrészt nem értem, hogy miért voltam ennyire sértett és megbántott, amikor engem soha nem vertek meg, szép nagy házban, tiszta rendezett körülmények között éltem, és anyukám igyekezett mindent megtenni nekem. Napi szinten még arra is odafigyelt, hogy olyan ebédet főzzön,  amit a legjobban szeretek. Ha így tekintek vissza a gyerekkoromra, azt mondhatom, hogy elkényeztetett voltam.

 Valami miatt azonban olyan nagy volt bennem a fájdalom, a sértettség, hogy nem láttam meg ezeket a szépségeket, kincseket. Most sem tudom, honnan eredt az erős vágy annak, hogy dicséretet, elismerést, elfogadást kapjak anyukámtól, de ez az érzés annyira erős volt, hogy nem vettem észre más értéket, csak a sértetteségemen keresztül láttam mindent. Na ez az a helyzet, amikor a bennünk futó programok miatt nem látjuk meg azt, ami valójában van. 

 Az Anamé Program abban segít, hogy leoldódjanak azok a régi energiaminták, amelyek megakadályozzák a valóság meglátását. Anamé véleményével tudok azonosulni, hogy egy gyermek nem tiszta lappal születik. Voltak előző életeink, ahol már sok mindent megtapasztaltunk. Ezek akár szép, felemelő, vagy nehéz fájdalmas történetek voltak, az energetikai lenyomatokat hoztuk magunkkal ebbe az életbe is. Ezek az energiaminták, emlékek a csakrákba tárolódnak. Az Anamé Program nem a csakrák megnyitásával foglalkozik, hanem a Karmakiller jóga gyakorlataival  és az Anamé Program eszközeivel (vizek, CD-k, kristályok, könyvek) el tudjuk érni a csakrák tisztítását és töltését. 

 Nekem sokat segített Balázs Valéria  Anamé Karmakiller című könyve. Ebben a könyvben Anamé a saját élettörténeteit írja le. Amikor olvasom ezt a könyvet, olyan érzésem van közben, mintha rólam szólna, mintha én magam is megéltem volna ezeket a történeteket.

Nagyon mélyen hatott rám ez a könyv érzelmileg, ugyanakkor nagyon sokat segít, hogy megbocsássak magamnak és másoknak is. Teljesen új nézőpontot ad, és megmutatja, hogy az életben történt dolgok, események, találkozások, érzelmek, nem a véletlen művei voltak, mint ahogy régebben gondoltam. Mindennek oka van, még akkor is, ha nem látunk rá. Anamé könyve segített abban is, hogy meg tudjam nyitni a szívemet magamra és a világra is, és ezáltal elfogadóbb és befogadóbb legyek. Nagyon köszönöm és hálás vagyok, hogy megismerhettem az Anamé Programot és Balázs Valéria Anamét.

 Ezután a kitérő után visszatérek a saját történetemhez. Nem tudom, honnan származott annak a fájdalma, hogy nem tartottam magamat elég jónak és mindig bírálva éreztem magamat. Azt éltem meg ezáltal, hogy nem vagyok elfogadva és szeretve. Ez az érzés és gondolat megakadályozta, hogy észrevegyem mind azt a szépet és jót, amit kaptam otthon a szüleimtől és később az élettől.

Amikor 2011-ben részt vettem az első Anamé jógaórán, nem gondoltam, hogy az életem minden területén változás fog bekövetkezni, és hogy a szüleimmel kapcsolatos sértettség és megbántottság is lehullik, és helyére megértés, hála, tisztelet és szeretet kerül. Most már látom és érzem is, hogy a szüleimmel és a családommal is az a feladatom, hogy megszülessen bennem az irányukba a feltétel nélküli szeretet és elfogadás. Mindazt, amit én vártam el tőlük, azt nekem kellett megtanulni és működtetni, és ez nem más, mint feléjük szeretettel és elfogadással megnyilvánulni.

 Lehet, hogy neked tökéletes a kapcsolatod a szüleiddel. Elfogadnak, támogatnak, dicsérnek, és te is képes vagy szívből kapcsolódni a családod minden tagjához. Akkor te ezt az életfeladatot megoldottad. 

Lehet, hogy a szüleid nem bánnak veled a legjobban akár fizikailag, akár érzelmileg, de te mégis képes vagy őket szeretni.

De az is lehet, hogy úgy vagy, mint én voltam: hiába bántak velem jól, a saját bennem lévő fájdalmak miatt nem vettem észre a szépséget, a törődést, a gondoskodást.

Nem önsajnálatból írom le ezeket a szavakat, hanem tisztánlátás és elfogadás van bennem.  Most már tudom, hogy minden rendben van úgy, ahogy történt. Miközben visszagondolok a történetemre és a folyamatokra, hála van a szívemben, hogy ez az átalakulás meg tudott történni az Anamé Program segítségével.

 Elmúltam 50 éves, amikor tudatosult bennem ez a minta, de soha nincs későn… Nagyon erősen hatott az életemre az anyai minta és anyukámhoz fűződő kapcsolat. Ezt most is érzem, ahogy írok róla és visszaemlékszem a történetünkre. Sértettség volt bennem, elutasítva éreztem magamat, állandóan ott volt bennem a megfelelés kényszere, de engem sem kellett félteni, sok bírálat volt bennem az anyukám és az életünk irányába.

 Azért gondolom és írom le ismét ilyen részletesen, mert ezt a mintát vittem tovább, amikor megszületett a fiam. Fájdalmas volt, szenvedtem tőle, de nem voltam tudatos arra, hogy ez egy minta, és ezen változtani lehet. 

 És hogy hogyan lehet változtani azokon az érzelmi, gondolati mintákon, amelyek nem tudatosak, de meghatározzák a viselkedésünket, érzéseinket és az egész életünket? Sok tréningen vettem részt és rengeteg könyvet elolvastam, amelyek arról szóltak, hogyan tudnék boldogabb életet élni, hogyan tudom javítani az emberi kapcsolataimat, és ezen belül a szüleimmel, vagy a gyermekemmel való kapcsolatot. Kerestem a megoldást a boldog és kiteljesedett élethez. Minden lehetőség adott egy kis segítséget, de az igazi áttörés és változás akkor indult el, amikor megismertem az Anamé Programot.

2011 januárjában mentem el az első Anamé jógaórára. Az anyagi helyzetemen szerettem volna javítani. Ennek a történetét az előző blogokbejegyzésekben már részletesen megírtam. Akkor még nem tudtam, hogy az Anamé Program az egész életemre hatással lesz.

 Az Anamé Program a csakrák szintjén energetikailag dolgozik az egész testen, és kihat minden életterületre. Ezért sikerült átalakítani a családhoz kapcsolódó érzéseket, mert az Anamé Program segítségével sikerült a tudattalan és gátló energiamintákon dolgozni, amelyek fent tartották a régi működést, amiben fájdalmak, félelmek, bírálat, el nem fogadás volt.

Hogyan tudja ezt elérni az Anamé Program? Balázs Valéria Anamé a Csakra Program című könyvében részletesen és mindenki számára könnyen érthetővé tette a módszer működését. Ha érdekel a csakrák működésének gyakorlatias megközelítése, akkor érdemes elolvasnod a könyvet. 

 Az Anamé Program több részből áll össze. Egyrészt az Anamé jógagyakorlatokból, amit Karma Killer jógának nevezünk. Ezek egyszerű, bárki számára könnyen elvégezhető gyakorlatok. Nem kell hozzá jógaászanákat és jógalégzést végezni.

 Lehet, hogy hallottál már a kundalini jógáról és a kundalini energiáról. Fontosnak tartom, hogy tud, az Anamé Program nem a kundalini energiát ébreszti fel, hanem a csakrák tisztításával és töltésével a test energiaáramlását javítja, így többletenergiához jutunk, és ezért van, hogy a gyakorlások után erősebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat.

 Ha már kerestél olyan programot, hogy jóga kezdőknek, akkor itt a helyed, mert ezek a gyakorlatok számodra is könnyen elvégezhetők lesznek. A jóga Budapest keresőszavak alatt nem lehet megtalálni, de az Anamé Programnak két jógastúdiója is van Budapesten. 

Bár a jelenlegi helyzetben a személyes órák nem elérhetők, online lehetőség van részt venni a különböző jógaórákon és jógatanfolyamokon. Az egyéni és csoportos jógaórák időpontjait az Anamé órarendben lehet megtalálni.

 Az Anamé Programban mind a hét fő csakrával dolgozunk, és mivel minden csakrához tartoznak életetterületek és ezek lefedik egy ember teljes életét, így kihat az összes életterületünkre, és egyszerre hoz fizikai, érzelmi, valamint a külső körülmények szintjén történő változásokat.

 Ezért van az, hogy bár az anyagi helyzetem javítása miatt kezdtem el az Anamé jóga gyakorlatait végezni, közben a családom tagjaival is rendeződött a kapcsolatom, és az érzelmeim is teljesen átalakultak. A bírálat, a megnemértés helyett elfogadás, együttérzés, támogatás és szeretet jelent meg. Így teljesen átalakultak a családi kapcsolataim.

 Folytatnám a saját történetemet. Elmesélem, hogy a fiammal hogyan változott meg a kapcsolatunk. Ahogy említettem, természetesen vittem tovább azt a mintát, amiben én is felnőttem. 

 Nagyon vártam, hogy megszülessen a gyermekem. Mivel én voltam a legfiatalabb a családban, és a környezetemben nem volt kicsi baba, így nem igazán láttam és tudtam, mivel jár egy pici baba születése, és hogy mennyire változtatja meg az ember életét.

Nagyon vágytam arra, hogy legyen gyerekem, de tudatosság nem volt bennem a gyermekvállalással  kapcsolatban. Meglepetésként ért az első 1-2 hét tapasztalata, amikor egybefolytak az éjszakák és a nappalok, és megtapasztaltam, hogy a gyermekvállalás nemcsak arról szól, hogy babakocsival sétálok az utcán, hanem munka, felelősség és  lemondás is. Ez a megtapasztalás egyrészt tiszteletet ébresztett bennem anyukám felé, hogy mennyi mindent vállalt és tett értem, amit eddig a bennem lévő sértettség miatt nem vettem észre. A kicsi gyermekből pedig egy bűnbakot kreáltam, mert ő tehet róla, ha nincs időm valamire vagy elkéstem valahonnan. 

 Pedig én is szenvedtem és magamban bíráltam a szüleimet azért, mert  a figyelmük nagy részét a munkának szentelték és nagyon keveset voltunk együtt szabadidőben. Nem voltak közös programok ahol játszottunk, kirándultunk vagy beszélgettünk volna. Az egymásra figyelésnek ez a formája teljesen hiányzott az életünkből.

 A  családunkban az sem volt szokás, hogy érzelmekről beszéljünk vagy kimutassuk őket egy simogatással vagy öleléssel. Helyette állandó volt a jobbítás szándékából származó kéretlen véleménynyilvánítás, amitől folyamatosan bírálva éreztem magamat.

 Ezt az egész csomagot vittem magammal és folytattam én is a saját gyermekemnél. Így működik, amikor nem látunk rá a programokra, és azok irányítják az életünket. Az Anamé Program éppen ebben tud segíteni, hogy ezek az energiaminták leoldódjanak.

Nem kell tudatosnak lenni, hogy mi az a program, akkor is ki tud tisztulni. Az Anamé jóga gyakorlatai és az Anamé Program eszközei, pl. a csakratisztító karkötők és a meditációs CD-k is segítettek abban, hogy  a gyökércsakra és a szívcsakra területéről leoldódjanak a régi sérelmek és fájdalmak energiamintázatai. Aminek hatására megváltozik a gondolkodásunk, az érzelmeink és a viselkedésünk is.

 Amikor először tudatosult bennem, hogy én is ugyanúgy bánok a saját gyermekemmel, ahogy engem kezeltek a szüleim, az első lépés volt, hogy bocsánatot kértem tőle.

 Régebben, amikor mentem valahova, gyakran késve indultam, és akkor is őt okoltam, míg egy nap valahogy rájöttem, hogy nem ő tehet róla, hanem nekem kell korábban felkelni, vagy korábban elkezdeni készülődni és korábban elindulni.

Ahogy a gyakorlás és csakratisztítás és -töltés hatására egyensúlyba kerültek a csakraterületek, úgy kezdtem én is egyre tudatosabb lenni. Egyre stabilabban álltam bele az életbe és felvállaltam a felelősséget. Nem hibáztattam többet a fiamat, ha elkéstem valahonnan. Helyette eljutottam odáig, hogy pontosan érkezem a megbeszélt időpontra.

Sajnos amikor kicsi volt, sokat dolgoztam. Magamon is észrevettem, hogy a munkát választom, és nem a minőségi együttlétet. Igaz, hogy közben felnőtté vált, de ma már nagyon odafigyelek, akár ha telefonon keresztül beszélünk, vagy személyesen találkozunk, hogy teljes figyelemmel legyek vele, és ezzel is érezze, hogy mennyire fontos.   

 Nem bírálom, és nem mondom el a véleményemet kéretlenül. Tudom támogatni és mellé állni, még akkor is, ha én máshogy látom a dolgokat vagy másképpen csinálnám. Úgy tudok rá tekinteni, mint egy szabad, független lényre, aki azért van itt a világban, hogy tapasztaljon és fejlődjön. Nagyon örülök, hogy ezt így meg tudom élni, mert érzem, hogy ez a hozzáállás szabadságot ad mind a kettőnknek. Tiszteletben tudom tartani és elfogadni a döntéseit. Ezt hatalmas előre lépésnek tartom ahhoz képest, ahogyan a családi minta szerint a múltban működtünk.

 

Nincs elvárásom vele szembenm hogy mit kellene vagy nem kellene megtennie azért, mert a gyerekem. Megint csak azt tudom mondani, hogy nagyon felszabadító így kapcsolódni.

Érzem, hogy nagyon tiszta és őszinte a kapcsolatunk. Nincsenek tabutémák, mindent meg tudunk beszélni. Tudunk érzelmekről beszélni, és ki is tudjuk mutatni azokat.

 

Nagyon örültem, amikor anyukámnak  sikerült kimondani, hogy szeretem, és meg tudtam öleleni szívből. Emlékszem annak a gyógyító és felemelő érzésére.

Nagyon boldog vagyok, hogy a fiammal is meg tudom ezt élni, és ki tudjuk mondani egymásnak, hogy szeretlek. Lehet, hogy más családoknál ez természetes dolog, de ez nálunk nem volt az, és nagy előrelépésnek tartom a fejlődésünk szempontjából. Nagyon hálás vagyok Anaménak és az Anamé Programnak, mert tudom, hogy ennek az útnak köszönhetem az átalakulást és a változást. 

 A szűk kis családomnak van még egy tagja, a bátyám. Az én átalakulásom kihatott a hozzá fűződő kapcsolatra is. Bátyám 13 évvel idősebb nálam. Én 5 éves voltam, amikor testvérem elköltözött otthonról, és elkezdte élni a saját önálló életét. A nagy korkülönbség és a kevés közös élet miatt nem volt nagyon szoros a testvéri kapcsolatunk. Mindig számíthattam rá, sokat segített, különösen, amikor Budapestre kerültem a tanulás miatt, de ez inkább apai törődés és figyelem volt, és én is úgy tekintettem rá.

Testvérem mindig nagyon zárkózott volt. Az életéről nagyon keveset tudtam, és hogy a szívében igazán mi lakozik, arról még kevesebbet. Ugyanakkor az ő részéről kaptam a legtöbb elfogadást családon belül. Keveset voltunk együtt, de mindig vártam a találkozást és az együtt eltöltött időt. Most úgy látom, hogy nemcsak a korkülönbség okozta, hogy nem volt olyan szoros a kapcsolatunk, hanem ahogy így végiggondolom és látom az  életünket, az én fájdalmam és sértettségem  miatt nem tudtam igazán őt látni és kapcsolódni hozzá.

 Az utóbbi években vele is megváltozott a viszonyom. Úgy érzem, hogy ahogy leoldódnak a régi fájdalmak és sértettség, úgy nyílik meg a szívem az ő irányába is. Tudok már figyelni rá, és nem akarok figyelmet és elismerést tőle. Ezzel az új kapcsolódással meglátom, hogy ki ő igazából. Nem is kell, hogy az életét részletesen ismerjem, mert látom, hogy milyen érzékeny és nagy szívű, csodálatos ember, és hogy benne is mennyi szeretet van.

Nem találkozunk túl sokat, de amikor beszélünk vagy együtt vagyunk, sokkal nyitottabb a kapcsolatunk. Ami nekem nagyon fontos, hogy tudunk beszélni érzésekről, amelyek bennünk zajlanak, amiket megélünk, és ez már egy egészen más szintű és minőségű beszélgetés, mintha az időjárásról, a politikáról vagy a szomszédokról beszélnénk.

A testvéremmel még nem tudtuk kimondani egymásnak, hogy szeretlek, de az e-mail levelezések végén megjelent a szivecske, amit mindig örömmel és mosolyogva fogadok.

Az öleléssel is próbálkoztam. A zavar megjelenik, és nem igazán tudja beleengedni magát a kapcsolódásnak ebben a formájába, de én már ennek is nagyon örülök. Mindig a mélyebb kapcsolódásra vágytam, már gyerekkoromban is, és boldog vagyok, hogy ezt meg tudom élni a testvéremmel és a fiammal is.

Ahogy most újraéltem a családommal a történetünket és végiggondoltam a folyamatokat, amelyeken keresztülmentünk, látom, hogy a múltból hozott fájdalmak és félelmek hogyan határozták meg, hogy mit látok meg a világból és hogy mennyire látom meg a valóságot, vagy azt, hogy kivetítek és a valóságnak valójában semmi köze ahhoz, amit én igaznak vélek.

A családom és velük való élet abban segít, hogy bennem szülessen meg az, amit szerettem volna tőlük megkapni. Hogy tudjak figyelmet, elfogadást és támogatást adni még akkor is, ha valaki nem úgy cselekszik, ahogyan én tenném. Hogy megengedjem neki is a tapasztalás, és ezzel együtt a fejlődés lehetőségét. Hogy ne minősítsek, ne mondjak véleményt, mert nem biztos, hogy a másiknak arra van szüksége. Hogy szeretettel tudjak ott lenni a családom és mások életében is.

Tudom, hogy az, hogy ezeken a változásokon ilyen gyorsan, rövid idő alatt tudtam átmenni, az az Anamé Programnak és a hatékonyságának köszönhető., és azt is látom, hogy az én változásom hogyan hatott ki a családom többi tagjára. Gyönyörű és felemelő mindezt megtapasztalni, megélni. Hálás vagyok a családomért, az Anamé Programért és hálás vagyok az egész életemért!

A következő írásom a karácsonyról szól, amelyben elmesélem, hogyan töltöttem az ünnepeket az Anamé Program megismerése előtt, és hogy most mit jelent számomra a karácsony.

Ha érdekel, továbbra is várlak szeretettel!

Mária

 

 Az Anamé Program átalakító ereje a családi mintákra, őszintén a szülő-gyermek kapcsolatokról.

 

Köszöntelek Kedves Olvasó!

 

Ma egy olyan témáról írok, ami nagyon fontos és meghatározó volt egész életemben, de gondolom, ez mindenki másra is igaz...

Ez pedig nem más, mint a szüleinkkel való kapcsolat.

Milyen mintákat láttunk vagy nem láttunk otthon? Miben nőttünk fel?

Hogy viszonyultak hozzánk a szüleink, és mi hogyan láttuk őket?

Milyen mintákat hoztunk és adtuk tovább a saját gyermekeinknek?

Mennyire volt ez tudatos folyamat? 

Nálam egyáltalán nem volt tudatos...

 Egy kicsit tágítani fogom a kört, mert nemcsak a szüleimmel, hanem a nagyszüleimmel és a saját gyerekemmel való kapcsolatomról is fogok írni.

Arról, hogy hogyan változtak meg az érzelmeim, a gondolataim velük kapcsolatban az Anamé Program segítségével. Mennyire máshogy látok ma már mindent!

 A gyökércsakra területe a család és az ősök, a felmenő és lemenő ág is, testi szinten pedig ide tartozik a farokcsigolya és a lábak. Ez a csakránk arról szól, hogy mennyire tudunk itt a világban stabilan jelen lenni, helytállni, és mennyire érezzük magunkat biztonságban az anyag világában.

Amit a növényeknél is megfigyelhetünk, igaz ránk, emberekre is: minél kiterjedtebb egy fa gyökérzete, és minél mélyebben tud a talajba kapaszkodni, annál stabilabb. Jöhet bármilyen nagy vihar vagy szél, nem tudja kitépni. 

Nálunk ilyen szerepe van a gyökércsakrának. Ha ez a területünk stabil és erős, akkor az életadta feladatokba és nehézségekbe sokkal jobban bele tudunk állni, és nem pedig a menekülést választjuk.

 

Mielőtt megismertem az Anamé Programot, nem volt egy rendszerem, amiben tudtam volna gondolkodni. 

Sokáig úgy tekintettem az életemre, hogy abban minden a véletlen műve: a szülők, a család, ahova beleszülettem, a képességeim, hogy miben vagyok jó, esetleg tehetséges, vagy mi az, ami nehezen megy.

Az volt a fejemben, hogy ez mind a szerencsétől függ. 

Úgy gondoltam, az élet úgy dobálja az embert, mint a legénység nélküli hajót a tenger.

Majd jön valaki, akibe szerelmes leszek, feleségül vesz, és boldogan élünk, mint a mesében. ….hát ez azért nem egészen így történt.

 35 évesen kerültem először kapcsolatba olyan emberekkel és olyan ismeretekkel, akik és amik révén megnyílt számomra egy új perspektíva. Ez azt jelentette, hogy lehet változni és változtatni. Ekkor kezdtem el különböző kurzusokra és tréningekre járni. Az itt megszerzett tudás már elég nagy változásokat hozott az életembe, de valami űrt még mindig éreztem.Amikor ezeken a programokon valamit megtanultam, az egy kis lyukat ugyan befoltozott a világomban, de nem láttam át az egészet, nem volt rendszer, ami mentén tudtam volna haladni…

 15 év telt el kereséssel. Sok könyvet olvastam, sok kurzusra befizettem…

….mígnem 50 évesen megtaláltam az Anamé Jógát.

 Itt megtaláltam, amit kerestem, és ez nem más, mint a csakrák ismerete.

Balázs Valéria Anamé a Csakra Program című könyvében mindent leír a csakrákról és a test energiarendszeréről, ráadásul részletesen és gyakorlatiasan, egyszerűen, logikusan és érthetően. Nekem pont erre volt szükségem!

 Hallottam már korábban is arról, hogy a csakrák a testben elhelyezkedő energiaközpontok, és mindegyiknek más színe van. De ezek az információk korábban nem ragadtak meg.

 De amikor részt vettem az első anamé jógaórán, és magamon tapasztaltam meg a hatékonyságát és az erejét, tudtam hogy megtaláltam, amit kerestem: egy komplett rendszert, ahol energiával dolgozunk, de mégis gyakorlatias.

 A csakrák működése és állapota megtapasztalható, nemcsak könyvekből olvashatunk róla. Az Anamé Program pontosan ebben a megtapasztalásban tud segíteni. A gyakorlatok egyszerűek és segítenek tudatosítani, hogy a testünkben milyen elakadások és régi energiaminták vannak, amelyek akadályozzák a különböző életterületek jó működését, és azt, hogy kiteljesedett életet éljünk.

A csakrák megnyitása nélkül a csakrák tisztításával és töltésével el tudjuk érni, hogy az akadályozó régi minták kitisztuljanak, és helyette olyan új minőségek vegyék át a helyüket, amelyek előreviszik az életünket és szolgálják a fejlődésünket. 

 Mindezt nagyon egyszerűen te is el tudod érni az Anamé jógagyakorlatokkal vagy más néven Karmakiller jógával, illetve az Anamé Program kiegészítőivel.

 

 Nekem nagyon tetszik, hogy a láthatatlan és a látható világgal egyszerre dolgozunk. 

...hogy ez mit jelent?

 A csakrák és a test energiarendszere szemmel nem látható tartományba tartozik, de az Anamé jóga gyakorlataival el tudjuk érni, hogy ez az energia érezhetővé váljon a testben és a test körüli térben is. Így tapasztalhatjuk meg a létezésüket.

(Egyébként ha valaki kezdőknek való jógát keres, neki is ajánlom az Anamé Programot. Mindenki könnyen meg tudja tanulni és el is tudja végezni a gyakorlatokat, és még a jógalégzést sem kell ismernie hozzá.)

 Budapesten két Anamé jóga stúdió is működik, az egyik Budán van, a másik Pesten.

A jelenlegi helyzetben persze nem tartunk személyes jógaórákat, hanem online tudsz bekapcsolódni, így viszont bármilyen távol is vagy, együtt gyakorolhatunk.

 Lehet, hogy hallottál már a kundalini jógáról. Tudd, hogy a kundalini energia egy minden emberben szunnyadó formában megtalálható erő.

Az Anamé Program nem ébreszti fel a kundalini energiát, hanem a csakrák tisztításával és töltésével a test energiarendszerét hozza egyensúlyba. Ez óriási különbség!

Ha szeretnéd erről meghallgatni Anamé véleményét, akkor itt megteheted: https://www.youtube.com/watch?v=YgLKn1pBuRU&t=615s 

 
Na de térjünk vissza egy kicsit a gyerekkoromra!

 Megosztom veled, hogy milyen volt a kapcsolatom a szüleimmel és hogy az idők során milyen változások történtek bennem ezen a téren.

Elmesélem azt is, hogy hogyan vittem tovább a mintákat a saját gyermekem nevelésénél, illetve hogyan alakultak át ezek a dolgok az Anamé Program segítségével.

 

1960 nyár vége volt, amikor megérkeztem egy olyan családba, ahol nagyon fontos érték volt a másoknak való megfelelés.

A szüleim abban az időben idősnek számítottak. Anyukám 41 éves volt, apukám pedig 54. Mind a ketten a két világháború között voltak fiatalok. Mind a ketten megélték a második világháborút, sőt apukám részt is vett a harcokban, megsebesült és orosz hadifogságban is volt.

 

Én akkor gyerekként nem is tudtam ezekről, mert nem beszéltek erről a szüleim.

Azt volt a felfogásuk, hogy a fájdalmakról, nehézségekről, rossz dolgokról ne beszéljünk - mintha ezeket szégyellni kellene, és titokként kellene kezelni.

Egy nagymamám kivételével nem ismertem a nagyszüleimet, mert mire én megszülettem, addigra ők már nem éltek.

 

Így utólag visszatekintve azt látom, hogy gyerekként eléggé vak voltam a családdal kapcsolatos dolgokra. A szüleim rengeteget dolgoztak, a múltról nem beszéltek, a nagyszüleim meg már nem éltek. Ma már úgy látom, hogy az ősökhöz való kapcsolódásom nem volt olyan mély vagy szoros, és én akkor ezt tartottam természetesnek és nem is hiányoltam.

Ahogy dolgozom magamon az Anamé Program segítségével, és tisztul, változik a gyökércsakrám (amely test szintjén, ahogy írtam már, a farokcsigolya és a lábak testszelvénye is egyben), úgy változik az én hozzáállásom is a szüleimhez és az őseimhez. 

 

Hogy hogyan tudom elérni, hogy a gyökércsakra területéről a régi családi mintáim kitisztuljanak?

 Nagyon szeretem végezni az Anamé jóga gyakorlatokat, minden nap 1 órát gyakorlok, de ha van rá lehetőség, akkor többet is. 

(A weboldalon található az Anamé órarend, ahol mindenki kedve szerint válogathat a különböző csakraspecifikus órák között, sokféle óratípusból. De persze ha valaki nem tudja eldönteni, hogy számára melyik lenne a legkedvezőbb, akkor az oktatók tudnak ebben segíteni.)

Rengeteg gyökércsakra órán és kurzuson vettem részt. 

De nemcsak Anamé jóga gyakorlatokat végeztem és végzek napi szinten, hanem nagyon szeretem használni a gyökércsakrás Anamé kristályokat is. A csakratisztító karkötők is mindig a kezemen vannak. 

 Nagyon fontos volt számomra, hogy a gyökércsakra területe minél előbb jó állapotba 

kerüljön, ezért a gyökércsakra Anamé vizeket is folyamatosan ittam, illetve nagyon szerettem hallgatni Anamé hanganyagokat. A gyökércsakra CD hallgatása a mai napig segít abban, hogy nyugodt és stabil maradjak.

 

Már írtam az előző posztjaimban, hogy a gyökércsakrám energetikailag alulműködött. 

 Gondolom, ez némi magyarázatot kíván!

 Igaz, hogy a lábaim mindig elég masszívak voltak, de olyan érzésem volt, mintha a talpamon nem lett volna súly, mintha nem érintkezett volna rendesen a talajjal. A lábizmaim feszesek voltak, a farokcsigolyám hátrafalé erősen kiállt és felfelé húzott. 

Ez mind olyan jel, amelyből egy csakradiagnózis során egyértelműen látszik, hogy bizony van ott bőven feladat, mert a régi minták és félelmek leszorították ezt a területet.

 

Nem véletlenül éreztem tehát magam idegennek, gyökértelennek és kívülállónak ebben a világban.

 

Mindig fontos volt a biztonság számomra, és pontosan azért, mert nem éreztem  sem érzelmileg, sem anyagilag biztonságban magamat. 

Ezek a felismerések is utólag érkeztek meg, ahogy egyre jobban kitisztultak a gyökércsakrámhoz tartozó életterületek. Rálátok arra a valóságra, ami valóban van. Már nem a saját fájdalmaimon és sértettségemen keresztül látom a világot, mert az elferdíti a dolgokat. 

Erre nagyon jó példa, amit már az első posztomban is leírtam - ez a történet erősen belém vésődött. Ha esetleg nem olvastad volna, leírom ide újra:

 Mindig nagyon vágytam a szeretetre, és úgy éltem meg gyermekként, hogy nem kapok elég figyelmet és szeretetet, mert a szüleim állandóan dolgoztak. 

Bennem emiatt fájdalom és sértettség volt. Amikor elsőosztályos voltam és le tudtam írni az első szavakat, egy fadarabra krétával azt írtam, hogy “engem nem szeret senki”.

Úgy gondoltam senki nem fogja elolvasni, de anyukám megtalálta és emlékszem, mennyire megsértődött, hogy én ilyet írtam. Most már a fájdalmát is át tudom érezni, mert valójában ez nem így volt. Nagyon-nagyon szeretett és mindent megtett értem.

Mindannyian így vagyunk. Amíg a régi energiamintáink itt vannak velünk, azok irányítják az életünket, azokon keresztül látjuk a világot, és nem biztos, hogy a valóságot mutatják. 

 Nehéz, de csodálatos folyamat volt, ahogy megváltozott a gondolkodásom, átalakultak az érzelmeim a szüleimmel és a családommal kapcsolatban. Hosszú volt az út, ahogy a bírálat és az elégedetlenség átalakult szeretetté, elfogadássá, hálává feléjük. Azóta azt is belátom már és érzem, hogy minden a helyén volt és van. 

Kutatok az emlékeimben, hogy konkrét példát találjak és megosszam veletek, hogy az én átalakulásom hogyan segítette a szüleimet.

Mivel ők már rég nem élnek, így ez egy kicsit nehéz, de eszembe jutott egy nagyon kedves emlékem..

Apukám már jóval korábban elment tőlünk, de anyukám még élt, amikor elkezdtem az Anamé Programot, és vele kapcsolatban volt egy csodálatos megélésem.

Már írtam korábban, hogy úgy éreztem nem vagyok szeretve. 

Ennek egyik okát említettem már: úgy éltem meg, hogy kevés figyelmet kapok. A másik oka az volt, hogy – persze tudom, hogy jó szándékból, de – anyukám mindenért kritizált. Bármit csináltam, nem volt elég jó, vagy máshogy kellett volna csinálnom. Én ezt akkor úgy éltem meg, hogy semmi nem jó, amit csinálok, vagyis nem vagyok jó. Elkezdtem visszahúzódni, féltem újat kipróbálni, és nem beszéltem magamról. Mindig úgy éreztem, bírálva vagyok.

De ha őszinte vagyok magamhoz, én is hasonlóan álltam hozzá. Én is tudtam kritizálni. Lehet, hogy nem mindig szavakkal, de az arcomról tudom, hogy sokszor 

leolvashatta, és rengeteg ellenállás is volt bennem.

És volt még valami. Nálunk nem volt szokás az érzelmeket kifejezni sem szavak, sem érintés, sem ölelés formájában. Ez valahogy gyengeségnek tűnt.

Belül mégis éreztem ennek a hiányát, és vágytam arra, hogy az érzelmeimet kimutassam szavakban és ölelésben, de én magam sem tudtam megtenni 

Már 1-2 éve végeztem az anamé jóga gyakorlatokat, amikor az egyik hétvégén meglátogattam otthon anyukámat.

Nagy különbséget éreztem a jelenlétemben, ahogy ott tudtam vele lenni.

Nem a hibákat kerestem, nem volt bennem ellenállás, bírálat, támadás vagy védekezés: bármit mondott, csak egyszerűen nyitott szívvel hallgattam.

Emlékszem, csodálatos volt így együtt lenni, és akkor ott először mondtam meg neki, hogy szeretem és meg tudtam ölelni. 

Érdekes volt látni a zavarát és ahogy igyekezett kicsúszni az ölelésből, de ott akkor valami megváltozott közöttünk. 

Onnantól kezdve minden találkozáskor, vagy beszélgetéskor elmondtam neki, hogy szeretem és az ölelésekből sem akart már kibújni úgy, mint először.

Ahogy írom ezeket a  sorokat, most is könnyes a szemem, annyira megérint.

Nagyon boldog és nyugodt vagyok, hogy anyukám úgy tudott innen elmenni, hogy tudtunk szívből kapcsolódni, meg tudtuk ölelni egymást és ki tudtuk mondani, hogy szeretlek.

Úgy érzem ez a legtöbb, amit adni tudtunk egymásnak az életben.

Az Anamé Program abban segít, hogy a régi minták, berögzültségek, fájdalmak és félelmek leoldódjanak és kikerüljünk ezeknek a fogságából és irányításából, és képesek legyünk meglátni a valóságot. Meglátni, hogy csak a szeretet létezik.

Lehet, hogy ez most így ezó-szövegnek  hangzik, és lehet hogy már sok könyvben olvastál erről, de én akkor is meghívnálak, hogy gyere, próbáld ki, és meg tudod tapasztalni ennek az igazságát az érzések szintjén is.

Gyerekként és még fiatal felnőttként is úgy gondoltam a családra, hogy a véletlen műve, hogy hova születtünk. Van, aki szerencsés, és szerető, melegszívű, okos szülőkhöz és esetleg még jó anyagi helyzetben is lévő családba érkezik. 

Bennem mindig volt elvágyódás, hogy jobb lett volna máshová születnem, más tulajdonságokat és külsőt örökölni, mert akkor úgy gondoltam, hogy a szüleimtől 

örököltem a vaskos lábaimat, amiket nagyon nem szerettem. A kiálló farokcsigolyámat, a vékony és kevés hajamat. Úgy gondoltam, hogy a szüleim tehetnek mindenről, ami nem tetszett magamon. 

De nemcsak ezekre, hanem a belső tulajdonságaimra is úgy gondoltam, hogy azok is szülői örökség részei, és például arról is ők tehetnek, hogy indulatos és robbanékony vagyok, mint az apukám…

Elégedetlen voltam a családommal, magammal, az egész életemmel, sőt, az egész világgal.

Az Anamé Program teljesen átírta bennem ezt a hozzáállást.

Megértettem Anamé véleményét, mert már én is tudom, és érzem, és látom is az összefüggést, hogy nem véletlenszerű, hogy melyik az a család, ahová megérkezünk, hanem egy tudatos, magasabb irányítás műve. 

Mi, akik egy családba születtünk le, ugyanazzal az életfeladattal érkeztünk, és azt kell megemelnünk, abban kell fejlődnünk. Ezzel az egész világot is segítjük a fejlődésben.

Most már úgy tekintek ezekre a dolgokra, hogy tudom, a fejlődésem szempontjából a lehető legjobb családot kaptam. Az elutasítás és a bírálat helyett hála és szeretet van a szívemben a családom minden tagja iránt.

Ahogy magamon dolgoztam, és találkoztam a saját fizikai és lelki fájdalmaimmal, úgy értettem meg a szüleimet is, hogy bennük is mennyi félelem és fájdalom volt.

És ahhoz, hogy kibírják, hogy túléljenek, ahhoz arra volt szükségük, hogy ne beszéljenek a fájdalmas vagy szerintük szégyenletes dolgokról.

Úgy tettek, mintha minden rendben lenne, de ez csak egy egyszerű túlélési üzemmód volt. Most értettem meg igazán őket. Tisztelem, szeretem és becsülöm, ahogy éltek és amilyenek voltak. Hálás vagyok értük, és annak is, hogy lehetőséget adtak nekem az életre.

Ahogy most érzek a családom felé, annak már semmi köze sincs a gyerekkori elutasításnak.

Lehet, hogy hallottál már arról, hogy a gyökércsakra szintjén maradva a bal lábunk az anyai vonalat képviseli, míg a jobb lábunk az apai oldal. 

 Így is érdemes megfigyelni a két oldal közötti különbséget.

Nekem a bal oldalam fizikai szinten mindig erősebb volt, mint a jobb.

A családunkban ez úgy képeződött le, hogy anyukám volt a határozott, az irányadó, az útmutató. Apukám visszahúzódó volt, ő a felelősséget és a döntések meghozatalát is anyukámra bízta. 

Emiatt sokat bíráltam és gyengének tartottam, de most már tudom, hogy benne is annyi fájdalom és félelem volt, ami miatt így viselkedett, hogy teljesen megértem és tisztelem, ahogy élt.

Nemcsak hogy elfogadóvá, megértővé  és szeretetteljessé váltam  a szüleim a családom és az őseim iránt, hanem a csakrák tisztításával és töltésével az Anamé Program abban is segített, hogy lehulljanak a régi minták, begyógyuljanak a régi sebek és fájdalmak, és a saját életünkben már ne vigyük tovább ezeket.  Az Anamé Program nemcsak a saját személyes életemre hat ki, hanem kihat és segíti a felmenőimet is ebben a folyamatban, és természetesen az utánunk következő generációkra is kihat. És közben nem kell ismernünk hozzá a történeteket, hogy hogyan éltek, mit csináltak az őseink, így is átíródnak a régi minták és gyógyulnak a régi fájdalmak.

Ebben részben elsősorban az anyukámmal való kapcsolatomat osztottam meg, mert úgy érzem, ő volt az életemre a legnagyobb hatással. De szeretnék írni a  folytatásban arról is, hogy honnan indult és hogyan változott meg a kapcsolatom a  gyerekemmel és a fiútestvéremmel az Anamé Program hatására.

 Ha kíváncsi vagy a folytatásra, tarts velem legközelebb is!

Szeretettel,

Mária

 Azaz hogyan változtak meg az emberi kapcsolataim 

 

Üdvözöllek, Kedves Olvasó!

 

 Most az élet egy másik területével szeretnék foglalkozni, és ez kapcsolatok. Arról lesz szó, hogy hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz.

Ismét a saját tapasztalataimat osztom meg veled. Elmesélem, hogy nekem ez mit jelent, és hogy hogyan változtam meg az utóbbi 10 évben azzal, hogy megismertem az Anamé Programot, és elkezdtem gyakorolni az Anamé gyakorlatokat, használom az Anamé által energetizált karkötőket és kristályokat, iszom az Anamé vizeket és hallgatom az Anamé hanganyagokat.

Az Anamé Program a test energiarendszerével foglalkozik. Fontos tudni, hogy az Anamé jóga nem a csakrák megnyitásával foglalkozik, hanem a hét fő csakrának a tisztításával és töltésével. Ahogy megtörténik a csakrák tisztítása, szabadon képes áramolni az energia, és ezzel megtapasztalhatjuk, hogy az életünkben is áramlásba kerülnek a dolgok 

Te mennyire vagy megelégedve az emberi kapcsolataiddal és ki mindenkihez tudsz kapcsolódni?

 Talán nézzük, saját magaddal milyen a viszonyod. Tudsz -e kapcsolódni magadhoz, egyáltalán tudod-e, azt hogyan lehet? Meghallod-e, hogy mi van benned? Mennyire vagy tudatos a tested jelzéseire, az érzelmeidre, vagy arra, hogy mit gondolsz? És ha ez meg is van, hogyan fogadod? Elutasítod, bírálod, vagy szeretettel elfogadod?

Önmagunkon kívül kihez tudunk még kapcsolódni? Most csak egy felsorolást végzek, de a következő posztokokban ezekről is szeretnék majd külön és részletesen írni. 

Milyen a kapcsolatod a szüleiddel, ha van, akkor a testvéreddel, illetve a családod többi tagjával? Lehet hogy szeretetteljes, ugyanakkor fájdalmak, sértettség, harag is társul hozzá?

Nézzük meg a másik nagyon sok ember számára fontos dolgot, a párkapcsolatot. Itt is találhatsz sok értéket, de talán sok neheztelést is.

 Milyen a kapcsolatod a gyermekeddel? Mennyire tudod szeretni, elfogadni és támogatni, még akkor is, ha esetleg nem úgy él és cselekszik, ahogy te szeretnéd?

 Menjünk távolabb… milyenek a baráti kapcsolataid, mi az, ami összeköt benneteket? 

 És  hogyan érzed magad a munkahelyi kapcsolatokban? Mennyire tudsz kijönni másokkal?

Illetve a mai világban sokat hallani az üzleti kapcsolatok jelentőségéről, ezek milyenek az életedben?

 Hogyan tudsz kapcsolódni a világban más emberekhez, idegenekhez?

 És ne csak emberekben gondolkodjunk… milyen a kapcsolatod a Földdel, és milyen a kapcsolatod Istennel?

Érdemes ezeket megvizsgálni. Amivel most részletesen szeretnék foglalkozni, az a kapcsolódás saját magunkhoz, illetve saját magamhoz. Elmesélem a saját történetemet és az átalakulást, amin keresztülmentem. Így hatvan évesen szeretem végiggondolni és -nézni az egész életemet, ahogy változott, alakult. Rálátni, hogy mennyire felgyorsultak a folyamatok, és milyen előnyös változások történtek az életemben a kapcsolatok terén is, amióta az Anamé Programot ismerem. Akkor kezdem, gyere, tarts velem!

Gyermekkorom...

 

Most, ahogy itt ülök és idézem fel a régi képeket, emlékeket és érzéseket, arra jutottam, hogy nem sok mindenre emlékszem. Az első blogbejegyzésben, ahol leírtam az élettörténetemet, már említettem ezt. Nyughatatlan, türelmetlen voltam, és nem volt sok figyelmem sem a külvilágra, sem magamra. Most úgy látom magamat, mint aki tudattalanul, de állandóan menekült volna valamitől. Mintha nem akartam volna találkozni azzal, ami van. Ilyen esetben nem tud létrejönni a kapcsolódás.

Mivel nem tudtam odafigyelni saját érzéseimre, gondolataimra, vágyaimra, ezért a külvilágot másoltam, és nem nagyon voltak saját ötleteim, elképzelésem. Annyira erős volt az egész családunkban a megfelelés a külvilág felé, és az, hogy mit szólnak az emberek, hogy a saját igényeink figyelmen kívül hagyásával egy fejbéli értékrend szerint éltünk. Szüleimet gyakran bíráltam, amiért a világnak akarnak megfelelni, de ez a minta olyan erős volt, hogy belém égett és vittem tovább a felnőtt életembe is.

 

 Felnőttként

 

Továbbra is annak a képnek, elvárásnak akartam megfelelni, ami a fejemben volt a világról, az emberekről, a helyes és helytelen dolgokról. A szüleimtől átvett világkép vezetett, és sokszor éreztem zavarodottságot, mert ha feljött bennem érzés vagy gondolat, és az nem egyezett az általam helyesnek ítélt gondolatokkal, akkor elnyomtam. Ha féltem, akkor mindig erősnek és bátornak mutattam magam. Ha haragudtam, akkor úgy csináltam, mintha minden rendben lett volna, ha szerettem volna, azt azért nem mutattam ki, mert úgy véltem, sebezhetővé válok. Elég nagy zavarodottság volt bennem. Nem mertem hallgatni a belső világomból érkező jelzésekre, és mindig lebeszéltem magam, hogy az biztosan tévedés.

 

Ez az állapot már nagyon feszített, és úgy éreztem, mintha egy páncél nőne rám, ami még jobban elzár attól, hogy tudjak kapcsolódni a saját testemmel, az érzéseimmel, a belső világommal. Ez a test szintjén is megmutatkozott abban, hogy az arcom is egyre keményebbé vált és elkezdtem hízni.

 35 éves voltam, amikor az életem egy új irányt vett. Egy olyan olyan cégnél dolgoztam, ahol a termékeladás miatt nagyon fontos volt, hogy emberekhez kapcsolódjak. Tréningekre kezdtem járni, ahol elindult egy új világ felfedezése. Itt kezdtem el azt az utat, hogy kapcsolódjak magamhoz. Nagyon élveztem. Kaptam egy reményt, hogy lehet változni és változtatni azon, amiben vagyok, pedig már azt hittem, hogy ebből nincs kiút.

Tanultam önismeretet és kommunikációt. És bár ezek technikák voltak és elsősorban az elmének szóltak, voltak gyakorlatias és játékos feladatok is, amelyek segítettek a kemény páncél alá kukkantani, és meglátni, illetve megtapasztalni, hogyan kapcsolódjak magamhoz, és hogy a fejemben lévő gondolatok helyett hogyan figyeljek a belső világból érkező üzenetekre.

 Elkezdtem figyelni a testemre, a bennem zajló érzésekre, vagy nyakon csíptem egy-egy gondolatot. Így már sokkal élőbbnek éreztem magamat. Egyre többször meghallottam a belső hangom, és tudtam kapcsolódni a testemben zajló érzésekhez, mégis úgy éreztem, hogy az igazi kapcsolódáshoz valami még mindig hiányzik. Most már tudom, hogy mi okozta a hiányt, de ezt csak később árulom el.

 2011 januárjában találkoztam az Anamé Programmal. Ahogy a többi blogbejegyzésben már írtam, érdekelt a fejlődés, kerestem a világban a helyem, kerestem a válaszokat a világ működésével kapcsolatos kérdésekre. Amiért azonban nyitott voltam és elmentem az első Anamé jógaórára, az az akkori nehéz élethelyzetem volt. Akkor múltam el 50 éves, elváltam és nehéz anyagi helyzetbe kerültem. Nem volt pénzem, se munkám, és erre kerestem a megoldást. Tudtam, hogy nemcsak kívül kell keresnem megoldást, hanem belül is kell változnom, és kezdenem kell valamit a bennem lévő félelmekkel, gondolatokkal, érzelmekkel, valamint a magamról és a világról alkotott elképzelésekkel.

 A jógairányzatokról és a kundalini jógáról semmit nem tudtam, de nagyon nyitottan mentem az első órára. Akkor még nem tudtam, hogy a kundalini energia minden emberben megtalálható erő. (Ha szeretnéd megismerni Anamé véleményét a kundalini energiáról, akkor hallgasd meg a Youtube-on az Anamé a kundalini energiáról című hanganyagot.)

 Visszatérek az első órához. Nem volt elvárásom. Az óra végén nagy meglepetés volt számomra az a változás, amit megtapasztaltam. Könnyedség, felszabadultság… Éreztem, hogy sokkal több energiám van, mintha teljesen kicseréltek volna. Mintha nem az az ember lettem volna, aki egy órával korábban megérkezett a jógastúdióba. Így indult el az utam az Anamé Programban, és tart a mai napig is, és itt tanultam és tanulom azóta is folyamatosan a kapcsolódást magamhoz.

 Az Anamé gyakorlatok elvégzéséhez nem kell ismerni a jógalégzést. Tudom, sokan gondolják azt, hogy a jóga nem nekik való, mert ahhoz hajlékonyságra és edzettségre van szükség. Én is így gondoltam, ezért sem érdeklődtem korábban a jóga iránt. Az Anamé jógagyakorlatok azonban nagyon egyszerűek. Ha valaki még egyáltalán nem jógázott, vagyis kezdő a jógában, ő is könnyedén el tudja végezni ezeket a gyakorlatokat.

 Az Anamé Program energiával dolgozik, de nem elméleti tudást ad, hanem nagyon is gyakorlatias. Ha szeretnél olvasni a csakrák működéséről és a test energiarendszeréről, akkor ezt Balázs Valéria Anamé Csakra program című könyvéből megteheted.

 

Az Anamé jóga gyakorlatai a test hét fő energiaközpontjával dolgoznak, amelyeket csakráknak hívunk. De ezek sem elvont fogalmak, mivel minden csakrának van testi szinten leképezhető területe. És hogy melyek ezek? Bemutatom, hogy a csakrákhoz a test mely részei tartoznak.

 

Gyökércsakra:

A lábak és a farokcsigolya tartozik ide. A farokcsigolya a gerinc legalsó pontja.

 Szakrális csakra:

Az alhas és a keresztcsont által határolt testszelvény.

 Köldökcsakra:

Ahogy a nevében is benne van, a köldök és a derék sávja.

 Szívcsakra:

A mellkas és a karok területe.

 Torokcsakra:

A torokgödör, a torok és a nyak tartozik ide.

 Harmadik szem:

Az arc, a szemek, a fülek és a koponya hátsó része.

 Koronacsakra:

A fejtető területe

Az Anamé jógatanfolyamokon légzést használunk, de nem hagyományos jógalégzést, hanem a test különböző területeit lélegezzük át, ezért is írtam le ilyen részletesen a csakrákhoz tartozó testszelvényeket. Attól függően, hogy melyik csakrával szeretnénk dolgozni, a testnek abba a területébe lélegzünk. A figyelmet is használjuk úgy, hogy végigkövetjük a légzés áramlását. A figyelmet nemcsak a légzésre, hanem a test tudatosítására is használjuk. Ahogy figyelünk a testünkre, úgy tudatosodik, hogy ott milyen érzések vannak fizikailag, például mennyire feszült vagy esetleg fájdalmas az a terület. 

 Lehet, hogy a légzés és a figyelem hatására érzelmek bukkannak fel és úgy tűnik, hogy a semmiből, mert nincs külső oka. Az Anamé jógagyakorlatok segítenek abban, hogy felszínre hozzuk és találkozzunk mindazokkal a régi energiamintákkal és lenyomatokkal, amelyek meghatározzák az életünket. 

 Lehet, hogy már te is voltál úgy az életben, hogy nem értetted, miért érzed rosszul magadat, vagy nem találod a helyed, vagy miért vagy feszült, hiszen nincs külső magyarázat vagy ok. Én sokszor voltam így az életemben. Mindenem megvolt, gyönyörű helyeken jártam, és nem tudtam boldog és elégedett lenni. Magam sem értettem, hogy miért van ez így.

 Korábban már írtam, hogy régebben nem volt meg a kapcsolatom magammal, mivel az a láthatatlan  páncél, amit az élet során magamra növesztettem, eléggé elzárt a belső világomban lévő információktól. A testemtől érkező jelzéseket figyelmen kívül hagytam, vagy elnyomtam és fejből hoztam meg a döntéseimet.

 Akkor úgy gondoltam, hogy biztosan velem van a probléma, és hálátlan vagyok. Most már tudom, hogy a bennem lévő mélyen megbúvó fájdalmak okozták ezt az állapotot, és ez független a külső körülményektől.

 Az Anamé Program gyakorlatai valóban segítenek abban, hogy tudjunk kapcsolódni magunkhoz, és találkozzunk azzal, ami mélyen a tudattalanban meghúzódik és irányítja az életünket. Az Anamé Program előtt sok tréningre jártam, de úgy érzem, mindegyik csak a felszínnel dolgozott. A csakratisztítással és -töltéssel viszont lemegyünk a probléma gyökeréig, és valóban ki tudjuk tisztítani mindazokat a régi mintákat melyek, akadályoznak. Ez folyamat, úgyhogy érdemes türelmesnek lenni és időt hagyni.

Ahogy a légzés és a figyelem segítségével kapcsolódunk a testünkhöz, úgy egyre jobban megismerjük magunkat. Nekem ez az igazi kapcsolódás magammal. Amikor figyelmemet a külvilág helyett a belső világomra tudom fordítani, és tudatosítani mindazt, amivel ott találkozom. Rá kellett jönnöm, hogy más elképzelés élt magamról a fejemben, mint amit a gyakorlások és az Anamé eszközök használata során a testem megmutatott.

 Ugyanis nemcsak az Anamé jógagyakorlatok segítenek abban, hogy tudjunk magunkhoz kapcsolódni, hanem az Anamé kristályok és csakratisztító karkötők, az Anamé vizek és az Anamé CD-k hanganyagai is. A csoportos órák gyakorlatai is úgy vannak összeállítva, hogy mind a hét fő csakrával dolgozunk, így minden életterülethez megtörténik a tudatos kapcsolódás.

 Nekem hatalmas élmény volt és még a mai napig is az, ahogy felfedezem a belső világomat.

Amennyire régen nem tudtam befelé figyelni, vagyis kapcsolódni magamhoz, most annál jobban megy, nagyon élvezem. Izgalmas, mindig más történik, még akkor is, ha ugyanaz a gyakorlat. De nemcsak egy nagy utazás a belső világhoz kapcsolódni, hanem erőt is ad, feltölt, energetizál.

 Nagyon szeretem végezni Anamé meditációs gyakorlatait is. Ezek számomra a  legértékesebb pillanatok, amikor igazán érzem, hogy kapcsolatban vagyok magammal. Nagyon izgalmas mind a hét csakrával, azaz mind a hét életterülettel találkozni.

 Az Anamé Program nemcsak abban segít, hogy mélyebb szinten megismerjük magunkat, hanem megoldás arra is, hogy a változások megtörténjenek. Amikor a régi minták leoldódnak, akkor ott tér keletkezik, hogy valami új tudja átvenni a helyét.

 És hogy mi ez az új? Ez egy magasabb energiaszint, vagy nevezhetjük fénynek vagy isteni szeretetnek is. Erről a témáról azonban egy másik alkalommal fogok bővebben írni. Most szeretném megmutatni mekkora különbség volt aközött, amit én gondoltam magamról, és aközött, amit valójában találtam akkor, amikor megtörtént az igazi kapcsolódás magammal.

 Gyökércsakra:

Én azt gondoltam magamról, hogy ismerem a bőséget, a jólétet, és tudom kezelni a pénzt.

 A valóság viszont, hogy ami ezen a területen élt bennem, az inkább a félelmek, létbizonytalanság és hiány volt.

 Szakrális csakra:

Mindig szerettem volna élvezni az életet és nagyon boldog harmonikus párkapcsolatban élni, és nem értettem, hogy miért nem tudom ezt megélni.

Az ezzel a területtel való kapcsolódás megmutattam hogy a régi fájdalmak hogyan akadályozzák meg azt, amire  vágyom. 

Köldökcsakra:

Nem tudtam meghúzni a saját határaimat, és az emberi kapcsolataimban sokszor alulmaradtam.

 Azzal, hogy találkoztam ezzel a területtel és megtapasztaltam, hogy energetikailag itt hiány van, érthetővé vált számomra, és a megoldást nem abban kerestem, hogy erőszakkal érjem el amit szeretnék, hanem a köldökcsakra tisztításával és töltésével. 

Szívcsakra:

Itt most egy kicsit megállok. Részletesen írtam arról, hogy számomra az igazi kapcsolódás az, ha befelé figyelek, és a gondolkodás helyett tudatos vagyok a belső világomra.

Nagy előrelépésnek tartom, amikor valaki elkezdi figyelni az érzéseit és a test jelzéseit, például a fájdalmat vagy feszítettséget, de nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ezt hogyan teszi. Mit is értek ez alatt? 

Amikor először kezdtem őszinte lenni arra, ami bennem van, és már nem akartam sem magammal, sem másokkal elhitetni azt, amit fejből helyesnek gondoltam, akkor haragudtam magamra. Szégyen, bűntudat kapcsolódott hozzá. Leértékeltem magamat, és minél előbb szerettem volna megszabadulni az adott felismeréstől vagy érzéstől, esetleg fájdalomtól.

 Azt tapasztalom, hogy kapcsolódni saját magunkhoz és természetesen minden máshoz szívből érdemes. Nagyon fontos, hogy a szívünk is jó állapotba kerüljön. Legyünk önmagunk felé is nyitottak, szeretetteljesek, együttérzők. Tehát ha az igazi kapcsolódást keressük magunk irányába, nyissuk meg a szívünket és úgy kapcsolódjunk befelé, a belső világunkhoz.

 Ez a hozzáállás megint csak nem fejben született meg, hanem az Anamé Program gyakorlatai, az Anamé csakratisztító karkötők az Anamé vizek és az Anamé hanganyagok együttes használata segített abban, hogy a szívem, illetve a szívcsakra területe kitisztuljon a régi fájdalmaktól, haragtól, bűntudattól, és így nyitottan képes legyen befogadni az új minőséget, a feltétel nélküli szeretetet. Szívből, szeretettel tudok kapcsolódni magamhoz és elfogadom azt, amivel találkozom, akkor is, ha ez nehéz vagy fájdalmas. Ilyenkor érzem, hogy megindul a gyógyulás bennem, és a régi sebek eltűnnek.

 Torokcsakra:

Társaságban mindig visszahúzódó voltam, nem mertem a véleményemet kinyilvánítani, pedig sokszor mást gondoltam dolgokról és helyzetekről, de ezt a világ felé nem tudtam, nem mertem felvállalni.

 Azzal hogy a gyakorlás során találkoztam és kapcsolódtam ezzel a területtel is, megtapasztaltam, hogy mennyire lezárt a torok és a nyak területe. Így már érthető, hogy miért voltam visszahúzódó. Az Anamé Program gyakorlataival és eszközeivel ez a terület is egyensúlyba tud kerülni, és akkor már nem gond, hogy a külvilág felé is bátran megnyilvánuljak.

 Harmadik szem:

Ezen a területen sok minden történt. Gyerekként nagyon nem tudtam fókuszálni. Emiatt a tanulás sem volt egyszerű, és ebből adódott, hogy butának éreztem magamat. Mindig azt hallottam a környezetemtől, hogy figyelmetlen vagyok.

 Az Anamé Program hatására ennek a területnek a működése is megváltozott. Mára sokkal összeszedettebb vagyok, meg tudom tartani a figyelmemet, tudok koncentrálni, és ez nagyon jó.

 Koronacsakra:

Istennel én nem foglalkoztam. A materialista és istenfélő világnézet keveréke élt bennem.

 Az Anamé Program gyakorlatainak és eszközeinek a segítségével azonban tudatosabbá vált és bekapcsolt a koronacsakra, ami a test szintjén a fejtetőt jelenti. Sikerült ezt a területet is egyensúlyba hozni, ami abban is megnyilvánul, hogy már van bizalmam az Égiek felé. A materialista gondolkodás teljesen lehullott, és érzem a kapcsolódást felfelé.

Neked milyen a kapcsolatod önmagaddal? Mersz-e befelé figyelni, vagy-e annyira bátor és őszinte magadhoz, hogy a gondolkodás helyett találkozol azzal, ami van, és nyitott szívvel el tudod fogadni és szeretni még akkor is, ha nehéz, vagy nem tetszik az, amivel találkozol?

 Ha szeretnél erre az útra lépni, akkor nagyon biztatlak, hogy gyere, próbáld ki az Anamé Program gyakorlatait és eszközeit. Budapesten kettő Anamé jógastúdió is található, a jelenlegi helyzetben viszont minden jógaóra online érhető el. Az órákat az Anamé órarendben tudod megnézni az Anamé Program weboldalán.

És hogy milyen változások történtek az egyéb  kapcsolataimban? Ezekről is fogok írni a következő írásokban. A szüleimhez való hozzáállásom változása lesz a következő téma. Régebben sokat harcoltam a szüleimmel, bíráltam őket, értetlen voltam velük szemben. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Ahogy azonban a gyökércsakra és a szívcsakra területéről kitisztultak a fájdalmas régi minták és jobb állapotba kerültem, úgy változott meg a szülőkről alkotott  véleményem és a velük kapcsolatos hozzáállásom is.

Ha érdekel az az út, amit végigjártam, várlak szeretettel. Remélem, hamarosan találkozunk!